Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, időjósló nap!

A római katolikus vallás február 2.-án GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY néven ünnepli. Azért szenteljük meg az emberi természetünket jelképező gyertyákat, hogy az isteni Fény kiáradjon és eltöltsön bennünket is. József és Mária ez alkalommal mutatta be áldozatként a két gerlicét vagy galambfiókát. Ekkor szentelték az Úrnak az elsőszülött fiút.

fotó©Bagosi Zoltán

A templomokban ezen a napon szentelik a gyertyát, melynek a keresztény ember életében, ünnepekhez kötődő szokásaiban kiemelt szerepe van.

Európában a gyertyaszentelés szokása a XII. század folyamán terjedt el. A szentelt gyertya Krisztust jelképezi. Az újszülött mellett a keresztelésig gyertyát égettek, de szintén a betegek illetve a halott mellett is.

Nagyobb ünnepeken, húsvétkor, karácsonykor ezt a gyertyát gyújtották meg. A gazdák úgy tartották, hogy vihar alkalmával is meg kell gyújtani, távol tartja a villámcsapást és a jégverést.

Időjóslások ezen a napon:

E napon a téli álmából ébredő medve kijön a barlangjából, ha napos időt talál, s meglátja a saját árnyékát, akkor visszabújik, mert még hosszú lesz a tél.

Ha a medve borús időre ébred, úgy mancsaival kitörli az álmot és nem megy vissza barlagjába, hanem elindul táplálék után, vagyis vége a téli időjárásnak, közel van a tavasz.

Általában ha csak délelőtt is kisüt a nap, vagy a misén az oltárnál éri a papot – akárcsak farkas ordítana, olyan hidegek következnek utána.

Ha szenteléskor szépen égnek a gyertyák, sok méz lesz az évben. Ha a gyertyák szentelés közben elalszanak, sem mézből, sem másból nem lesz jó termés.

Ha gyertyaszentelő előtt énekel a pacsirta, utána sokáig fog hallgatni.