A muhi csatára emlékeztek a borsodi településen

A magyar történelem egyik leggyászosabb eseményére, a 775 évvel ezelőtti muhi csatára emlékeztek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei község római katolikus templomában ünnepi szentmisén és a település határában állított emlékműnél szombaton.

Az 1991-ben emelt, mesterséges dombon kialakított jelképes sírhalom tövében, a koronaőrök vigyázta Szent Korona másolata előtt Simicskó István honvédelmi miniszter képviseletében Ádám Barnabás, a 32-es Nemzeti Honvéd Díszegység parancsnoka beszédében egyebek mellett azt mondta: szent ez a hely, őseink vére öntözte.

Az ezredes elmondta, ezen a helyen a királyi hadsereg harcolt és csatát vesztett. Hozzátette: egy csatának három fő része van, a felvonulás, a döntés, vagyis a csata megvívása és az üldözés. Ezek közül 775 évvel ezelőtt nem sikerült a felvonulás, nem sikerült a döntés, "a királyunk viszont nem veszett el". Bármi is történt, a királyi hadsereg "nyugati módon harcolt, míg a tatárok a mi ősi harcmodorunkat alkalmazták" - mondta Ádám Barnabás.

A parancsnok szólt arról is: Muhi tanulsága, hogy nem szabad elkövetni azt a hibát, amelyet ennek a három szabálynak figyelembevételével elkövettek, ugyanakkor nem szabad elkeseredni, mert a magyar történelem dicső korszakokat élt meg.

Bárki, bármit mond, itt vagyunk, megvan a Szent Koronánk, megvan a magyar nyelvünk, nemzetünk, a múlt azt üzeni, hogy "teljesítsd a kötelességedet bármi légyen is, a jövőért kell élnünk és dolgoznunk (...), a történelem ítéli meg mindig cselekedeteinket" - hangoztatta Ádám Barnabás.

A megemlékezést követően az emlékművet koszorúkkal és virágokkal borították be. 

1241. április 11-én és 12-én a muhi csatában az országot elözönlő mongol hadak megsemmisítő vereséget mértek a IV. Béla király vezette magyar seregre. A király minden igyekezete ellenére csak a Templomos Lovagrend segítségét tudta megszerezni Nyugatról. 

Ezt követően Batu kán hadai villámgyorsan lerohanták a védtelen országot a Duna vonaláig, elfoglalták Pestet, a városokat lerombolták. A csaknem egy évig tartó mongol megszállás, a tatárjárás az ország lakosságát szó szerint megtizedelte, területét pusztasággá változtatta.

A tatárjárás után IV. Béla irányításával épült újjá az ország, ezért nevezik őt második honalapítónak. Politikája jelentős részben az esetleges újabb tatár támadás elhárítására irányult. Ő rendelte el új típusú kővárak építését, mert ezek a mongolok számára bevehetetlennek bizonyultak. Visszatelepítette a kunokat és telepeseket hívott az országba.

-MTI-