315 éve kezdődött el a II. Rákóczi Ferenc szabadságharc, mely Bereg megyéből indult el.

315 éve kezdődött el a II. Rákóczi Ferenc szabadságharc, mely Bereg megyéből indult el. 1703 májusában a tarpai jobbágy, Esze Tamás és II. Rákóczi Ferenc fejedelem találkozott Brezán (Brezna) várában, ahol Esze Tamás átvette a vörös hadizászlót, melyek felirata: Cum Deo pro Patria et Libertate” Istennel a hazáért és a szabadságért). 

Május 21-én Tarpán és Váriban, majd 22-én Beregszászban bontották ki a zászlót és ezzel kezdetét vette a szabadságharc. A Tiszahát népe elsőként csatlakozott De június 7-én Károlyi Sándor szatmári főispán Dolhánál szétverte a tiszaháti felkelőket, akik a hegyekbe húzódtak vissza. Közben Károlyi elindult Bécsbe a jóhírrel. Ám június 16-án Rákóczi a Vereckei-hágónál hazatér magyar földre a lengyelországi tartózkodásából és a lázadók élére állt.

Serege folyamatosan bővült csatlakozott hozzá Ocskay László és Borbély Balázs nyolcvan szökevény huszárral, majd Bercsényi Miklós francia segélyből toborzott két századnyi lengyel dragonyosa és még négy századnyi gyalogos is. Az erősödni látszó csapat így július 14-én megfutamítja Tiszabecsnél a megye hadját.

1703. július 19-én keltezett levél szerint: ,,Rákóczi és Bercsényi tegnapelőtt Gulácsra érkeztek... A körülfekvő falvaknak megparancsolták, hogy keressék össze valamennyi csónakot és vigyék a Tiszára.” A fejedelem Váriból érkezett Gulácsra, s innen Naményba ment, ahol pátensét kiadta.  A pátensben a fejedelem kéri a megyét, hogy  csatlakozzanak a Habsburg-politikával elégedetlenség miatt. A csatlakozók között volt Melith Pál báró, ecsedi várkapitány,a krasznaközi és a szabolcsi nemesség, illetve a hajdúvárosok és maga Debrecen is.

1703. július 24-én kiadott gyulaji pátensében megtiltotta a nemesek elleni támadásokat. A július 29-én pedig  nagykállói vár birtokában Rákóczi a hajdúk csatlakozását is ki tudta kényszeríteni. Sikereket ért el, így a nemesség csatlakozását is megnyerte, valamint a parasztok is özönlöttek zászlói alá. 1703 szeptember végére már a Dunáig ért a kuruc sereg hatalma.

1705-ben a Dunántúl nagyrésze is Rákóczi kezére került, melyben Vak Bottyánnak is nagy szerepe volt. 1705. szeptember 20-án Szécsényben országgyűlést hívott össze, ahol a rendek konföderációra léptek, Rákóczit pedig Magyarország vezérlő fejedelmévé választották meg. Novemberben Zsibónál vereséget szenvedett, így Erdélyből ki kellett vonulnia, amit aztán 1707-re végleg elveszített. Ebben az évben Ónodon tartottak országgyűlést, ahol kimondták a Habsburg-ház trónfosztását.

Fordulat a nagy nyerő szériában 1708. augusztus 3-án történik, amikor Sigbert Heister és Pálffy János tábornokok Trencsén mellett megütköztek a kurucok seregével. A Vezérlőfejedelem lova egy árok átugrása közben megbotlott és kitörte a nyakát. Rákóczi elájult. Halottnak hitték, ami a sereg demoralizálódásához vezetett és  a menetelésből érkező császári csapatok könnyűszerrel szétverték e hadakat. A kuruc vezetők átpártoltak a császáriakhoz pl. Ocskay, Bezerédj Imre, ám később a kuruc csapatok elfogták őket és kivégezték.

1709-ben Vak Bottyán is meghalt, aki hű volt urához. Halála veszteség volt, hiszen erős vezető volt, sok sikert hozott. A kurucok folyamatosan hátráltak. 1710 végére Magyarországon már csupán Kassa, Ungvár, Munkács, Huszt, Kővár és Szatmárnémeti környéke volt uralma alatt. Ebben a helyzetben döntött úgy, hogy 1711. február 21-én elhagyja Magyarországot. Károlyi Sándorra ruházta hadainak főparancsnokságát és Károlyi 1711. március 14-én  felesküdött József császárra, amiről Rákóczi nem is tudott. Próbálta menteni a menthetőt, de 1711. április 30-án Szatmár mellett a majtényi síkon letették a fegyvert. Másnap Nagykárolyban hitelesítették a békeokmányt és Kővár, Ungvár, Huszt majd utolsóként Munkács is kapitulált.

A Rákóczi korszak azonban beivódott a történelembe és kurucok ma is őrzik a mondákat, meséket és mindent mi a Vezérlő fejedelemről és seregéről szól. Háromévszázad után is a kurucság él, és Rákóczi örökké vezérük marad. 

Patak Gábor Gaba