Szatmár irodalmi múltjával ismerkedtek az aranyosszigeti olvasótábor lakói
- Írta: Nick Ferenc
- Közzétéve Kultúra
A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia), a Magyar Olvasás Társaság és a Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Móricz Zsigmond Könyvtár szakmai támogatásával folyó olvasótábor megvalósításában a Falvak Kultúrájáért Alapítvány az Aranyosapáti Görög-katolikus Egyházközséggel közösen vesz részt.
A tábor 3. napjának előadói számos alkalommal érintették a kérdést: Mit jelent, hogy „nyelvében él a nemzet”? A Magyar Tudományos Akadémiát alapító Széchenyi István – posztumusz a Magyar Kultúra Lovagja – célja a magyar nyelv művelése volt, így a nemzet kultúrtörténetében gyökeredző kötelességünk annak 21. századi éltetése. Különösen fontos ez az emigrációban élők mellett hazánk hátrányos helyzetű térségében, és annak a halmozottan hátrányos helyzetű településén, mert, ahogy a „nemzet lámpása” írja: „A magyar egy erőtől pezsgő fiatal nép, mely csodálatos magasságra emelheti magát, s minden lehet, ha közértelmességét s nemzetiségét tökéletesen kifejti.” Ezt a gondolatot bővítette az olvasótábor 4. napjának programja. A nap vendége: prof. Pusztay János volt.
Az „Édes anyanyelvünk” nyelvhasználati verseny gyökereit dr. Borsos Árpád phd. társadalomkutató, MTA köztestületi tagja foglalta össze, majd Pusztay János a verselemzésről adott bemutatót. Ebéd után a tábor lakói és az előadók „Tündérmező felfedezésén” – autóbuszos kiránduláson – vettek részt, amely során Petőfi Sándorra, Kölcsey Ferencre és Móricz Zsigmondra, valamint Milotán – koszorúzással egybekötve – Kecskési Tollas Tiborra emlékeztek. A kirándulás turistvándi vízimalomnál ért véget.
Vacsorát követően a fiatalok szavalatokkal bővített zenés- énekes programot adtak, amelyre megérkezett az 5. nap díszvendége, prof. Balázs Géza is.
Nick Ferenc