Múzeumok és tájházak

Maradunk Nagyarban, hiszen rengeteg még a látnivaló.

A falu orsó alakú kiszélesedésében 1417 után épült az a cinteremmel, azaz temetővel körülvett, keleti tájolású, római katolikus kápolna, amelynek déli és északi fala jelenlegi református templomunk két oldalát képezi. 

A protestantizmus XVI. századi térhódítását követően a templom falait lemeszelték, az épületet 1646-ban és 1748-ban renoválták, majd az 1800-as évek első felében az alapterületet nyugati irányban megnövelték. Az újonnan épült rész elé harangtornyot is építettek. 1903-ban a torony és a templomépület zsindelyborítását bádogra cserélték.

Nagyar történetének kezdetei a kora Árpád-korig nyúlnak vissza, amiről a község ősi helynevei, valamint a szántások alkalmával napjainkban is felszínre kerülő cserépedény-darabok tanúskodnak.
Első lakosai a magyarokon kívül törökös nyelvű és etnikumú besenyők, valamint szlávok voltak.A múltből megmaradt előzményének az 1181. évből származó cégényi monostor határleírásában a Tisza és Túr torkolatánál említett Koncs nevű helyet tekinthetjük.

Tivadar nevét hallva mindenki a nagy homokos tiszapartra, és a mellette kialakított üdölőközpontra gondol. Nem is gondolná az ember hogy ez a 230 lakosú kisfalu micsoda kincseket rejt.

A község neve 1332-ben, a pápai tizedjegyzékben tűnik fel, papja tizedet nem fizetett. 1343-ban idevaló nemes nevében szerepel.

Gulács település helye már az őskorban is lakott volt. Erről tanúskodnak régészeti leletei, az őskori urnákban gyakran találtak aranykarikákat nagy mennyiségben.

Gulács neve először 1327-ben Károly Róbert király uralkodása idején a Zichy grófi család levelezésében kerül említésre.

A Gergelyugornyai hídtól tovább kerekezve pár száz méterre érjük el a tiszai strandlejárót. Ha balra fordulunk megláthatjuk az Atlantika vízividámparkot. Vásárosnamény valamikori kétmedencés termálfürdőjét az új tulajdonos az elmúlt pár évben lépésről lépésre fejlesztette, és többcsúszdás, hullámmedencés szórakoztatóközponttá változtatta.

Tiszaszalka felől a töltésen lévő kerékpárúton először Ugornyára érkezünk, majd a futbalpálya után Gergelyibe.
Gergelyiugornya 1969-ig önálló beregi település a Tisza jobb partján, Gergelyi és Ugornya községeket 1939-ben Gergelyiugornya néven egyesítették.

Tiszavid, a Tisza jobb partján lévő település alapítója a szájhagyomány szerint Keled fia Vid, Salamon király álnok tanácsadója lett volna; annyi bizonyos, hogy a 13. században a Gutkeledtől származott Várdai család birtokolta. Ebben a században már előkelő helység (villa) volt.

Vásárosnaménytól északra, Tiszakerecseny és Barabás között fekszik Tiszaadony, mely Vásárosnamény felől közúton, Aranyos­apáti felől tiszai kompon közelíthető meg. 

Neve a régies magyar Matheus, Mátyus személynévből keletkezett, a XII. században Beth, másképp Betke Mátyusról nevezhették el.
A középkorban jelentőségét a körülötte lévő makkos erdő adta, az erdő használatáért a falut akkoriban birtokoló Lövey és Lónyay család perre is ment egymással.

A néphit szerint Lónya települést pásztorok és fafaragók alapították, 1270-ben először említették "Lonya"-t,
A Lónya szó őseinknél keresztnév lehetett, mert egy 1245. évi adománylevélben azt olvashatjuk, hogy IV. Béla király Lónyának és fiának, Györgynek, valamint az ő fiának, Lászlónak birtokot adományozott.