1000x120px NK soros

Bejelentkezés
Frissítve: 2017 Nov 23, 15:16

Szabolcsi körtúra: Aranyosapáti

cimerA község 1329-ben tűnik fel idevaló nemes nevében, aki Veres-mart (Szabolcs megye), 1342-ben pedig Hene (Szabolcs megye) ügyében tanúskodik. Damján nevű papja 1333-ban 3, az 1334. évi I. részlet fejében pedig ugyancsak 3 garas pápai tizedet fizetett.
A község eredeti nevét az apát köznév i -képzős formája alkotja. Tehát azt jelentette, hogy a föld, a település valamely apáté. A történeti adatokban feltűnő Károly fia Kopócs-ról nevezték el később Kopócsapáti-nak

 

Aranyos. A község neve igen későn, 1466-ban tűnik fel. Az arany szó - s melléknévképzős alakja van a névben. 

aranyosapati 3

Bizonyára az volt a névadás alapja, hogy egykori lakói a Tiszától lehordott aranyszemcsék mosásával foglalkoztak. Még a régiségben összeolvadt Bács faluval, melynek neve 1331-ben tűnik fel, mint Szalka (Bereg megye) szomszédja. Az 1355-beli névforma Révbács-nak olvasandó, s az előtag a község tiszai átkelőhely voltára utal.

aranyosapati01Aranyosapáti község 1950-ben Kopócsapáti és Révaranyos községek egyesítéséből alakult. Az utóbbinak a községnevek hivatalos rögzítése előtt (1907) Bács-Aranyos volt a neve.
Az Eördögh család a 18-19. században vitt jelentős szerepet a megye közéletében, birtokköz útjukat itt építették ki. Több ma is fennálló épület fűződik a nevükhöz. Így az 1801-ben épített késő barokk római katolikus templom (építésének idején a főbejárat homlokzati zárókövén olvasható), melynek kapuja fölött a család domborműves címere látható. A kopócsapáti részen, a Kossuth utcán álló – Nagyboldog-asszonynak szentelt műemlék jellegű – épület költségeit Lászlófalvi Eördögh Dániel kegyúr vállalta. A háromszintes torony alsó emeleti szakaszának sarkain Szent László és Szent István magyar ruhás kőszobrai állnak. kapolnaA faluvégen felállított késő barokk Nepomuki Szent János kőszobor köré, a már említett Eördögh Dániel 1801-ben kis kápolnát emeltetett. 

A szintén műemlék jellegű volt Újhelyi-kúria a Kossuth út 65. szám alatt álló barokk eredetű épület. A kúriát az Eördögh család építette. 1725-ben (a dátum egy falba épített gerendán látható), majd 1834-ben klasszicista stílusban megújították. A tágas udvar mélyén álló kastély téglalap alapján, földszintes nagy bekontyolt tetővel fedett épület. 

Az 1880-as években végzett átalakítás során a főhomlokzat dór oszlopokkal alátámasztott tornácot és kis előtornácot kapott. A főhomlokzat fölötti háromszögű timpanonban az Eördögh-címer látható. Az Eördögh családtól előbb az Ilosvay, majd az Újhelyi család tulajdonába került épület régebben napközi otthonként működött, de egy ideig helyet adott a Községi Könyvtárnak is, melyet hosszabb időn át Oláh Mihály iskolaigazgató gondozott.

aranyosapati ujhelyikastely 78545 800895A rendszerváltás után az Újhelyi családnak visszaadott kastélyt tulajdonosai eredeti állapotába kívánják visszaállítani. A kúria előterében álló öreg fák az egykori park maradékai.
A révaranyosi részen található görög katolikus templom 18. századi egyhajós barokk épület, háromszintes toronnyal. A Petőfi utcán álló, Szent Miklós tiszteletére szentelt műemlék jellegű épület ikonosztáza és szószéke a 19. század első felében készült.
A középkori Tokaj-Munkács közötti fontos országút melletti falunak révátkelője volt a Tiszán (ma is van!).
faluhazFöldesurai közül a Böszörményi család tagja, Böszörményi László (1824-1869) ügyvéd, hírlapíró, a „kis Kossuth” vált országosan ismertté: tábornoki rangban, Kossuth Lajos elkötelezett híveként vett részt az 1848/49-es szabadságharcban, majd élesen támadta a kiegyezést. Ezért elfogták, s 1869-ben, börtönben halt meg.

forrás: Antal Miklós, Miklós Elemér: Itt élünk

700x700px NK soros