Kerékpárúton a Tisza mentén: Nagyar kastélyai

Nagyar történetének kezdetei a kora Árpád-korig nyúlnak vissza, amiről a község ősi helynevei, valamint a szántások alkalmával napjainkban is felszínre kerülő cserépedény-darabok tanúskodnak.
Első lakosai a magyarokon kívül törökös nyelvű és etnikumú besenyők, valamint szlávok voltak.A múltből megmaradt előzményének az 1181. évből származó cégényi monostor határleírásában a Tisza és Túr torkolatánál említett Koncs nevű helyet tekinthetjük.

Az elnevezés valószínűleg személynévi eredetű, és a besenyőkből álló őrtelep vezetőjének nevét örökítette meg. E helynek a régiségben létezett egy másik neve is, ez a szláv eredetű Usztya helynév volt, amelynek jelentése ’torkolat’.

A harmadik s egyben hivatalossá vált, Nagyar településnév Ar alaptagja szláv eredetű. A tivadari rév környezetében – az egykori Ar lakosságának és határának egy részéből – keletkezett a szomszédos Kisar település.

 Az eredeti Ar község nevéhez ettől az időtől kapcsolódott hozzá a Nagy- jelző, amely az „anyaközség”, Ar lélekszámának és határának egykori nagyobb voltára, illetve Kisarhoz képest korábbi keletkezésére utalt.

A magyar történelem viharai községünket sem kerülték el. Az évszázadok során dúlta Nagyart török és osztrák, adóztatták saját és idegen urai. A dokumentumok tanúsága szerint őseink 1688-ban részt vettek a munkácsi vár védrendszerének erősítésében, és ott harcoltak katonáink a Rákóczi-szabadságharcban is, amiről az 1703-ban kelt, a vezérlő fejedelem által Nagyar részére kiállított oltalomlevél is tanúskodik.

Nagyar központjában három kastély áll, ezek közül legrégibb a feltehetőleg a XVII. század végén, de legkésőbb a XVIII. század első felében épült, ma Luby-kúriának nevezett kastély. Az épületet eredetileg a rátóti Gyulaffy család, majd a XVIII. század első felében Gyulaffy Máriát feleségül vevő kisrédei Rhédey Ferenc (1700-1758) lakta családjával.

A jellegzetesen barokk kúriát a XIX. század közepén Luby János magtárrá alakította át, miután az épület tőszomszédságában kastélyt épített. 

A klasszicista stílusban emelt új épületet három oldalról tornác fogta körbe, utcai homlokzata középső részéhez pedig a XX. század elején bejáratot illesztettek, amelyet négy oszlopon álló háromszögletű oromzat díszít. Ez már a kastély újabb birtokosai, Kende Elemér és családja idején történt, akik az épületet az 1870-es évektől lakták. A két kastélyt egykor hatalmas vadgesztenye-park vette körül.
A kastélyokkal szemközt található harmadik épület, Luby Géza emeletes kastélya 1878-79-ben épült. A kastélyt a múltban a tulajdonos által tervezett park vette körül, amelynek utca felőli részében gyönyörű rózsaliget árasztotta bódító illatát. Az egykori feljegyzés szerint a park pompájával a Margit-sziget virágágyai sem kelhettek volna versenyre. A környéken „rózsakirályként” emlegetett Luby Géza, aki egyben országgyűlési képviselő is volt, a fővárosban szerzett kertészeti és gazdászati ismeretei révén a nagyari uradalmat sokak által megcsodált mintagazdasággá alakította át. A századfordulón Nagyarban alma-, körte- és barackfák ezrei, valamint cseresznye-, meggy- és szederfák százai kínálták gyümölcsüket.
A késő klasszicista stílus jegyeit magán viselő, a XX. század második felében egy ideig általános iskolaként használt, majd megüresedett és életveszélyessé vált épület felújított állapotban 2012-től a „Luby Interaktív Múzeumnak” ad helyet. A kastély előtti parkban az „Antik Rózsák Kertje” várja a látogatókat.

A kastély területének Árpád és Petőfi utcai sarkában áll a Lubyak által l870 körül klasszicista stílusban épített, katolikus kápolna és a Luby család kriptája.