1000x120px NK soros

Bejelentkezés
Frissítve: 2017 Nov 23, 15:16

Kerékpárúton a Tisza mentén: Nagyar kastélyai

HUN Nagyar COA

Nagyar történetének kezdetei a kora Árpád-korig nyúlnak vissza, amiről a község ősi helynevei, valamint a szántások alkalmával napjainkban is felszínre kerülő cserépedény-darabok tanúskodnak.
Első lakosai a magyarokon kívül törökös nyelvű és etnikumú besenyők, valamint szlávok voltak.A múltből megmaradt előzményének az 1181. évből származó cégényi monostor határleírásában a Tisza és Túr torkolatánál említett Koncs nevű helyet tekinthetjük.

Az elnevezés valószínűleg személynévi eredetű, és a besenyőkből álló őrtelep vezetőjének nevét örökítette meg. E helynek a régiségben létezett egy másik neve is, ez a szláv eredetű Usztya helynév volt, amelynek jelentése ’torkolat’.

Luby kuria regen

A harmadik s egyben hivatalossá vált, Nagyar településnév Ar alaptagja szláv eredetű. A tivadari rév környezetében – az egykori Ar lakosságának és határának egy részéből – keletkezett a szomszédos Kisar település.

Luby kuria ma

 Az eredeti Ar község nevéhez ettől az időtől kapcsolódott hozzá a Nagy- jelző, amely az „anyaközség”, Ar lélekszámának és határának egykori nagyobb voltára, illetve Kisarhoz képest korábbi keletkezésére utalt.

kende kutia regenA magyar történelem viharai községünket sem kerülték el. Az évszázadok során dúlta Nagyart török és osztrák, adóztatták saját és idegen urai. A dokumentumok tanúsága szerint őseink 1688-ban részt vettek a munkácsi vár védrendszerének erősítésében, és ott harcoltak katonáink a Rákóczi-szabadságharcban is, amiről az 1703-ban kelt, a vezérlő fejedelem által Nagyar részére kiállított oltalomlevél is tanúskodik.

kende kutia ma

Nagyar központjában három kastély áll, ezek közül legrégibb a feltehetőleg a XVII. század végén, de legkésőbb a XVIII. század első felében épült, ma Luby-kúriának nevezett kastély. Az épületet eredetileg a rátóti Gyulaffy család, majd a XVIII. század első felében Gyulaffy Máriát feleségül vevő kisrédei Rhédey Ferenc (1700-1758) lakta családjával.

A jellegzetesen barokk kúriát a XIX. század közepén Luby János magtárrá alakította át, miután az épület tőszomszédságában kastélyt épített. 

Luby kastely regen

A klasszicista stílusban emelt új épületet három oldalról tornác fogta körbe, utcai homlokzata középső részéhez pedig a XX. század elején bejáratot illesztettek, amelyet négy oszlopon álló háromszögletű oromzat díszít. Ez már a kastély újabb birtokosai, Kende Elemér és családja idején történt, akik az épületet az 1870-es évektől lakták. A két kastélyt egykor hatalmas vadgesztenye-park vette körül.
Luby kastely maA kastélyokkal szemközt található harmadik épület, Luby Géza emeletes kastélya 1878-79-ben épült. A kastélyt a múltban a tulajdonos által tervezett park vette körül, amelynek utca felőli részében gyönyörű rózsaliget árasztotta bódító illatát. Az egykori feljegyzés szerint a park pompájával a Margit-sziget virágágyai sem kelhettek volna versenyre. A környéken „rózsakirályként” emlegetett Luby Géza, aki egyben országgyűlési képviselő is volt, a fővárosban szerzett kertészeti és gazdászati ismeretei révén a nagyari uradalmat sokak által megcsodált mintagazdasággá alakította át. A századfordulón Nagyarban alma-, körte- és barackfák ezrei, valamint cseresznye-, meggy- és szederfák százai kínálták gyümölcsüket.
A késő klasszicista stílus jegyeit magán viselő, a XX. század második felében egy ideig általános iskolaként használt, majd megüresedett és életveszélyessé vált épület felújított állapotban 2012-től a Luby Interaktív Múzeumnak ad helyet. A kastély előtti parkban az „Antik Rózsák Kertje” várja a látogatókat.

Luby kripta

A kastély területének Árpád és Petőfi utcai sarkában áll a Lubyak által l870 körül klasszicista stílusban épített, katolikus kápolna és a Luby család kriptája.

700x700px NK soros