MK Zoldenergia konzultacio statik 1200x150 0320
Bejelentkezés
Frissítve: 2024 Mar 29, 11:53

10 népi étel, amiről talán még nem hallottál

A magyar gasztronómia szerepe évezredek óta meghatározó a világban. Érdemes feleleveníteni, miket fogyasztottak őseink és megőrizni azoknak az ételeknek a receptjét, amiket sok helyen még ma is szívvel-lélekkel készítenek az ország különböző pontján.

1. Fonyódi petyek

A balatoni régióban – a tó közelségéből fakadóan – rendkívül népszerű és változatos halételeket kóstolhatunk az év minden szakaszában. A halászlé hamar a magyar gasztronómia jellegzetes ételévé vált. Elkészítési módja régiónként változik. A szegedi és a bajai halászlé mellett érdemes kiemelni a fonyódi petyeket is, melynek elkészítése több évtizedes hagyományra épül. Jellegzetessége, hogy sokféle halból készül.

Fő alkotóeleme a ponty, a keszeg, a harcsa, ezenkívül tesznek hozzá fokhagymát, paradicsomot, zsírt, vöröshagymát, zöldpaprikát, őrölt paprikát, szalonnát, és végül sóval ízesítik. A halszeletek és a felszeletelt zöldségek egyben kerülnek a levesbe, melyet bográcsban, lobogó tűzön készre főznek.


2. Kukóleves

A Tiszántúlon, a hajdúsági térségben rendkívül elterjedt volt a levesfogyasztás. Számtalan változatát készítették a leveseknek: húsleveseket, gyümölcs és tejleveseket és az úgynevezett tisztaleveseket is gyakran készítették.

A kukóleves nevét a kifújt tojáshéjról kapta, melybe szalonnából, kölesből, borjú vagy sertéstüdőből gyúrt, fűszeres tölteléket tettek. A leves elkészítése meglehetősen hosszadalmas, és sokakban ellenérzést válthat ki a tüdő használata, de a végeredmény egy ízekben gazdag, ínycsiklandó étel. 


3. Kattancs

A kisalföldi régióban a folyóvizek közelsége miatt az emberek nagy része halászatból élt. Emellett a földművelés és az állattenyészés is fontos szerepet játszott. Aratáskor és a böjt idején készítették a paprikás kalácsot, a kattancsot általában bableves kísérőjeként a külhoni magyarok.

Elsőre bizarrnak tűnhet paprikával tölteni egy kalácsot, de az étel akkora népszerűségnek örvend még ma is, hogy 2013-ban felmerült, hogy bekerülhetne a hungarikumok közé. A kattancsot a hagyományos kalácsformán kívül készítették még kifli alakban is.


4. Gibanica

Az Őrség és Vendvidék közkedvelt süteménye a gibanica vagy kelt rétes, mely szerb és szlovén gyökerekkel is rendelkezik. A flódnihoz hasonlóan a gibanica is réteges sütemény, azonban réteslapokból készül.

A tésztarétegek közé sokféle töltelék kerül: dió, alma, túró, mák, végül ismét túró, alma és dió. A legfelső lapot tejföllel gazdagon beborítják és kisütik. Kiváló vendégváró édesség, napjainkban is gyakran készítik.


5. Görhe

A görhe - más néven a málé - kedvelt sütemény a Békés megyei, jászsági tájegységben. Elkészítési módja hasonlít a gánicához, elsősorban a szegényebb rétegek könnyen elkészíthető édessége volt.

A kukoricalisztet a fogyasztás előtti este forró vízzel vagy tejjel összekeverték, majd másnap a kerekre formázott, vagy tepsibe simított tésztát kemencében kisütötték. Még forrón bőven megszórták porcukorral, néhol kiskanálnyi lekvárt halmoztak a szeletek közepére. Gyermekek, felnőttek vasárnapi kedvence. 


6. Hebedunda

A kiskunsági emberek legfontosabb eledele a kenyér volt, sokszor még a főtt tésztához is azt ettek. A gabonafélék mellett a marha-, juh- és sertéshúsból készült ételek kerültek gyakran az asztalra. A Kunság legismertebb népi étele a változatosan elkészíthető tarhonya volt. A pásztorok Kiskunhalas térségében készítették a hebedundát. Általában burgonyával, apróra vágott töpörtyűvel főzték össze a szárított tésztát, melyet hagymával, sóval és paprikával ízesítettek. A végeredmény pedig egy rendkívül sűrű, gazdag pásztorétel.


7. Kalinkó

Szintén a rábaközi régióhoz kapcsolódó sütemény. Lisztből, tejből, tojásból, zsírból, tejfölből és cukorból készülő, általában 9 szálból font ízletes kalács, melyet főleg ünnepi alkalmakkor, lakodalmakkor készítettek a falvakban. A lakodalmi készülődés utolsó napján sütötték a különleges fonott kalácsot (gyakran 100-150 darabot), hogy megőrizze frissességét. A pároknak fűzfavesszőre tűzve kínálták bor mellé.


8. Gánica

A népi konyhában kiemelkedő szerep jutott a kukoricakásából készült ételeknek. Ilyen a dél-dunántúli régióban, főleg Somogy és Baranya megyében elterjedt gánica is.

Számos elnevezése létezik, ezek közül a leggyakrabban használt a puliszka, a málé és a dödölle. Létezik édes és sós változata is, melyet pirított hagymával készítenek. Többféle elkészítési mód ismert, de fő jellemzője, hogy a kukoricalisztet vízben vagy tejben rendkívül sűrű állagúra főzik majd a kásából galuskát formázva sütőben ropogósra sütik. Ízesítéshez leginkább túrót, tepertőt, hagymát és tejfölt használnak, az édes változathoz pedig mákot vagy házi készítésű lekvárt. Erdélyben főleg köretként fogyasztják.


9. Rábaközi perec

A rábaközi vagy vert perc Vas és Győr-Moson-Sopron megyében, kifejezetten a rábaközi régióban elterjedt péksütemény.

Elkészítése hosszadalmas, általában több napig tart, viszont az eredmény egy hosszú ideig elálló, barázdás felületű, édeskés ízű nyalánkság. Az elkészült perec 2-3 cm vastag, 12-14 cm átmérőjű és karika alakú. Érdekessége, hogy készítési folyamatába a sütés és a főzés egyaránt jelen van. Elsősorban húsvét környékén sütötték, manapság kézműves és népi vásárok elmaradhatatlan kelléke.


10. Fumu

A fumu babát formázó, feldíszített ünnepi kalács, változatos töltelékkel. A kalács általában 43-45 cm hosszú, 26-30 cm széles, 9-12 cm magas, tömege pedig 4-5 kg. Egyedi édesség, előfordulása, készítése Zala megyéhez, Göcsej, Hetés és Muravidék tájegységhez köthető.

A tészta tradicionálisan 2-3 kg búza finomlisztből, zsír, tej, 8-10 db tojás, cukor és élesztő hozzáadásával készül. Tölteléknek elsősorban diót, mákot, szilvát, almát, fügét és szőlőt használnak. Kifejezetten ünnepi étel: lakodalmak, keresztelők elengedhetetlen süteménye. Az Őrség falvaiban ma is népszerű édességnek számít.

MK Zoldenergia konzultacio statik 700x700 0320

Reklám: Tünde Esküvői Ruhaszalon az Univerzum Üzeltházban - Kattintson a képre!

tunde eskuvoi ruhak

 

336x280