Csürke Pál szomorú története

Az alábbi fényképen Csürke Pál /szül:1925./ látható. Édesapja kocsmájában készült a fotó a két állandó muzsikusuk, Rengő bácsi és Vilmus bácsi társaságában.

A képen látszik, hogy az ekkor 19 éves ifjú kezében egy csokor virág van. Ezen az estén is udvarolni indult. Ekkor kérte meg szíve választottja kezét.  A kép néhány nappal az elhurcolása előtt készült.

Palinak volt egy gyönyörű fehér szőrű komondor kutyája, aki "Tisza" névre hallgatott. Azon a szörnyű napon, november 21.-én, mikor elvitték a tarpaiakat, a hűséges kutya elkísérte a menetet egészen a Szipa-hídig. Ott Pali megálljt parancsolt Tiszának és abban a tudatban, hogy három napig lesz csak távol, elbúcsúztak a viszontlátás reményében. A kutya szót fogadott. Lefeküdt a híd lábához és várt... Szürkületkor aztán búsan hazaindult.

Másnap reggel ismét kiment a hídhoz és estig várta szeretett gazdáját. Az Újvárosiak szomorúan figyelték napról napra. "Megy már Tisza!..Várja Palit!" -mondogatták. ...és ez így ment 4 hónapon keresztül.

Március végén aztán egy reggel Tisza nem indult útnak. Szomorúan ténfergett az udvaron. Nem evett, nem ivott....nem találta a helyét. Végül lefeküdt a kocsmaajtóba a lépcső aljához. A vendégeknek úgy kellett átlépni rajta. Míg végül örökre elaludt....

Nagyszüleimnek fejében ekkor keserű gondolatok kezdtek el cikázni, de tiltakozott ez ellen minden porcikájuk. "Az nem lehet, hogy első szülött gyermeküknek valami baja esett!!... Pali jól van!! ...Él!!!...Haza fog jönni!! ....

Hét év múlva, mikor gulácsi nagyapám hazatért a hadifogságból, sajnos megerősítette a tragédiát. Csürke Pál 1945 március 28.-án elhunyt a Brianszki erdő melletti táborban.

Az őrök addig verték, míg belehalt..... mert Pali az éjszaka leple alatt kiszökött a barakkból összeszedni a szemétdombról a kidobott krumplihéjat.....

A fotó digitálisan feljavítva Pusztai Sándor segítségével: