Az új kenyér hava, a kisasszony hónapja - augusztus

Bár az augusztus a kánikulák miatt még igazi nyári hónapnak számít, a népi hagyomány sokszor már az őszre való felkészülésként kezelte. Ennek megfelelően néha nyárutónak is nevezték.

A paraszti világban ez a cséplés hónapja volt, amelyre a koronát az új kenyér sütése tette fel. De mielőtt erre sor került, mozgalmas napok zajlottak, melyek – ha túl melegek voltak – zimankós, hosszú telet jósoltak.

Az első nevezetesebb nap augusztus 10-e, Lőrinc napja volt. A közhiedelem szerint Lőrinc belevizelt a dinnyébe, amely így már nem volt olyan ízletes, mint korábban. A már kevésbé finom dinnyét a hiedelem nyomán gyakran ma is lőrincesnek nevezik. Sok forrás azonban nem a görögdinnyét említi Lőrinc célpontjaként, hanem a sárgadinnyét, sőt az ország egyes tájain az uborkát. Természetesen időjárási megfigyelés is tartozott e jeles naphoz. Az azonban, hogy mit vártak tőle, tájanként változó volt. Göcsejben például esős idő esetén bőséges bortermést vártak, míg a Dráva mentén hosszú őszt reméltek, ha szép időt hoz Lőrinc.

Augusztus 15-én következett Nagyboldogasszony napja, amely sokfelé búcsúnap is volt. Számos, tájanként változó népi hagyomány kötődött hozzá. Ilyen volt például az, amely megtiltotta az asszonyok számára, hogy folyóvízben fürödjenek, mondván: aki Nagyboldogasszony után fürdik, vérzésben hal meg. Derült, jó idő esetén jó gyümölcs és szőlőtermés volt várható.

Bár manapság jeles nap augusztus 20-a, sőt az új kenyér sütését is ehhez a naphoz kapcsoljuk, valójában népi hagyományok nemigen fűződnek hozzá. Jóval inkább az augusztus 24-i Bertalan napjához, amelyet sokfelé az ősz kezdetének tekintettek, illetve az e napi időjárásból következtettek az ősszel várható időjárásra. Ha Bertalan napján zivatar volt, akkor sok jégre és hóra lehetett számítani, ha viszont csak gyengén szitált az eső, akkor jó káposztatermés volt várható.

Források: Magyar Néprajz, kultura.hu