Szeretethíd a Nyírbátori Református Egyházközségben

Egy nap, egy közösség, egy gyülekezet, több mint százhúsz ember. Sokféle szolgálat sokszínű csapat mégis mindenkinek egy a célja, szebbé tenni azt, amit a második otthonuknak tekintenek.

Mi is az a szeretethíd? A Magyar Református Szeretetszolgálat 2009-óta minden évben meghirdeti Kárpát-medence szerte a Szeretethíd elnevezésű programját. Ez az önkéntes nap határon innen és túl több mint 15 ezer embert mozgat meg évente. Legnagyobb erénye, hogy alulról érkező kezdeményezéseket karol fel és koordinál.

Hogyan is néz ez ki a gyakorlatban? Az idei évben a Nyírbátori Református Egyházközség is csatlakozott az önkéntes naphoz, meghirdetve egy olyan napot amikor mindenki kiveheti a részét abból, hogy tegyen valamit a gyülekezeti közösségéért. A jelentkezők száma minden előzetes elvárást felülmúlt, több mint 125 ember érkezett meg május 15-én a templom kertjébe. A kis 6 éves gyermektől kezdve a tízen éves fiatalokon át egészen a 75 éves nyugdíjasig mindenki türelmetlenül várta, hogy elkezdődhessen a munka.

Fazakas Ferenc Sándor gyülekezeti lelkipásztor köszöntötte az önkénteseket, és nyitotta meg az önkéntes napot, majd mindenki elfoglalta a regisztrációkor kiválasztott területeket. A munka 8 helyszínen zajlott egyszerre, templomtakarítástól, a kert rendezésén, iratok szortírozásán keresztül egészen a közösségi terek felújításáig.  A nap feléhez érkezve a déli pihenéskor egy csoportkép mellett még táncra is perdültek a jelenlévők.

A finom ebédet a lelkes önkéntes csapat készítette, a nőszövetség tagjai pedig ízletes fánkkal és süteményekkel láttál vendégül a szorgos munkásokat. A sütemény-adományból a helyi mentőállomás és oltóközpont munkatársai is részesültek. A testi táplálék mellett lelki táplálékot is magukhoz vehettek a résztvevők a hiszen ebéd után a templomban az igei üzeneté és a bátorításé volt a főszerep. Lakatos Tamás segédlelkész foglalta össze a szeretethíd valódi jelentését. Az áhítatot körülölelte a gyülekezet zenész csapatának dicsőítő éneke. A délutáni „műszaknak” már újult testi és lelki erővel indultak neki a résztvevők, hogy befejezzék a reggel elkezdett munkákat.

Nyírbátorban a Szeretethíd nem csupán egy átlagos önkéntes nap. Hanem egy olyan gyülekezetet összefogó lelki és testi építkezés, amely végén valóban felépült a szeretethíd a szó legszorosabb értelmében ember és ember, valamint ember és Isten között. A Nyírbátori Református Gyülekezet tanúbizonyságot tett erejéről, összefogásáról, összetartozásáról, és élni akarásáról.

Aki csak teheti a jövőben csatlakozzon ehhez a kezdeményezéshez, és ki- ki a maga közösségében, építse, szépítse a környezetét ezzel valami maradandót alkotva felépítve a Szeretethidat.

Lakatos Tamás, segédlelkész