A fehérgyarmati mozinak köszönhette házasságát Kati néni és Laci bácsi

Amikor még nem volt minden családban televízió, amikor még nem volt videó- és DVD-lejátszó az otthonokban, szinte a mozi jelentette leggyakrabban a kikapcsolódást.

Fotó: Matizné Szegedi Katalin/szon.hu

A fehérgyarmati Szegedi házaspár életét is hosszú évtizedeken át meghatározta a városban egykoron működött Kossuth mozi: egyrészt a munkahelyüket jelentette a filmszínház, másrészt ott szerettek egymásba.

Szegedi László és a felesége, Kati néni még ma is boldogan emlékeznek vissza azokra a szép időkre, amikor a mozi szinte naponta telt házzal vetítette a filmeket. Laci bácsi közel fél évszázadot töltött a vetítőgépek mellett mint mozigépész, s mély érzelmi kötődés fűzte a szakmájához.

Kati néni 1966-ban került a moziba mint jegykezelő, de emellett egy tanfolyam keretében ő is elvégezte a mozigépészszakmát, így bármikor tudta helyettesíteni a férjét. Kati néni, aki a férjéhez hasonlóan élete nagy részét a moziban töltötte, nagyon megszerette a szakmáját, s örömmel dolgozott a fiatalabb kollégákkal. Még a közönséggel is szoros kapcsolatot ápolt, a törzsvendégek ülőhelyét is számon tartotta, s a moziba járók a mai napig szeretettel emlékeznek rá, hiszen a mindig mosolygó Kati néni igen közkedvelt személyiség volt a moziban. Huszonöt éven át dolgozott a Moziüzemi Vállalatnál, s közben tízéves munkaviszonya után megkapta a Kiváló Dolgozó kitüntetést is.

Éveken át telt házas vetítéseket tartottak, gyakran pótszékekkel kellett kiegészíteni a sorokat. A házaspár elmondása szerint akkoriban délelőtt tíz órától kezdődően kétóránként volt filmvetítés, s a járásból nagyon sokan szerettek moziba járni.

Szegedi Laci bácsi az általános iskola befejezése után villanyszerelőként szakmunkásvizsgázott, s fiatalemberként gyakran felszökött titokban Fábián Lajos bácsihoz, az akkori mozigépészhez, s az acetonszagú, sötét, ámde érdekes helyiségben egy csapásra beleszeretett ebbe a különleges hivatásba. A gépek teljesen elvarázsolták, s akkor el is határozta, hogy ezzel szeretne foglalkozni.

Amikor Laci bácsi már felnőttként a fehérgyarmati Kossuth mozi filmjeit vetítette, hatan dolgoztak az épületben. A kezdet kezdetén csak egy vetítőgép volt, amellyel Laci bácsi közel tíz éven át dolgozott. Ezt később két Xenon lámpás gépre cserélték, s ez az újítás lehetővé tette, hogy két filmtekercs között már nem volt szünet, mivel az egyik gépben a lefutott film a végére ért, a másikban a már előre befűzött következő tekercset csak el kellett indítani. Az új gép képminősége sokkal élesebb és szebb volt.

Egy film általában 6-8 tekercsből állt. A filmek előtt híradót és egyéb filmelőzeteseket vetítettek. A korai években vasút szállította a filmtekercseket, Laci bácsi pedig kerékpárral hozta el a vasúttól a moziig a többkilós szalagokat. Kimerítő munkával járt ugyan, de erre is nagy szeretettel emlékszik vissza. Gyakran olyan filmek jutottak el Fehérgyarmatra, amelyeket az országos hálózatban nem is vetítettek, számos filmnek pedig Fehérgyarmaton volt a premierje.

Laci bácsi a fiatalságát áldozta fel a moziért, de jó érzés volt számára, ha egy család jókedvűen jött ki a film után a teremből. A Szegedi házaspár egy lánygyermekkel s két fiúunokával büszkélkedhet.

Manapság már csak a családnak élnek, unokáznak, s szeretnek a ház körül tenni-venni. Rendezett, virágokkal díszített portán élnek, s a mai napig boldogan emlékeznek vissza a moziban eltöltött csodálatos évekre.

Fecske László/szon.hu

A Fehérgyarmati TV-ban Laci bácsiéknál 2014-ben járt: