Angyal tért vissza a mennybe

július 10, 2025
Írta: szon.hu
Közzétéve Helyi hírek

Július hetedikén az ég kapta vissza azt a csillagát, akit nyolc éve ide küldött közénk, hogy megtanítson minket az igaz szeretetre, türelemre, és kitartásra. Most már pihenhetsz, kicsi Lány. Már nem kell több küzdelem.

dorina

Az angyalok karjai ölelnek, és mi innen a földről, könnyek között köszönünk el tőled. Négy év küzdelmed alatt kicsi barátnőnk lettél. Tested az út végére elfáradt, de a lelked mindig erős maradt.

A szemedben mindig ott ragyogott a remény. Örökké emlékezni fogunk Rád, Dorina. Te már a csillagok között vagy, de a szívünkben örökké itt maradsz – így búcsúzott közösségi oldalán a Kosztyu Ádám Emlékére a Leukémiás, Daganatos és Zemplén Fogyatékos Gyermekekért Alapítvány.

Dorina gyógyulásáért március végén Vásárosnaményban fogtak össze, a 7 éves daganatos betegségben szenvedő kislány Csarodán élt szüleivel. Az akkori jótékonysági koncerttel a családot segítették. Kosztyu Ádám Emlékére a Leukémiás, Daganatos és Zemplén Fogyatékos Gyermekekért Alapítványt 2004 tavaszán a miskolci Megyei Kórház Gyermekkórházának Onko- Hematológiai és Csontvelőtranszplantációs Osztályán három beteg gyermek édesanyja elhatározta, létrehoznak egy alapítványt, hogy segíthessenek a leukémiás és daganatos betegségben szenvedő gyermekeknek és szüleiknek. A szervezet egy Reményik Sándor verssel búcsúzott tőle:

“Mondom néktek: mi mindig búcsúzunk.

Az éjtől reggel, a nappaltól este,

A színektől, ha szürke por belepte,

A csöndtől, mikor hang zavarta fel,

A hangtól, mikor csendbe halkul el,

Minden szótól, amit kimond a szánk,

Minden mosolytól, mely sugárzott ránk,

Minden sebtől, mely fájt és égetett,

Minden képtől, mely belénk mélyedett,

Az álmainktól, mik nem teljesültek,

A lángjainktól, mik lassan kihűltek,

A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk,

A kemény rögtől, min megállt a lábunk.

Elfut a perc, az örök Idő várja,

Lelkünk, mint fehér kendő, leng utána…” (Reményik Sándor)