Nemzeti Összetartozás Napja az Általános Iskolában Aranyosapátiban

„Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk, s leszünk egy Cél, egy Akarat.” Wass Albert gondolata adott útmutatást a Nemzeti Összetartozás Napjához 2018. június 4-én.

Egymásba fűztük annak az üzenetláncnak a láncszemeit, amely az Általános Iskola diákjainak, tanárainak magyarságról vallott gondolatait örökítette meg. 98. éve íratták alá a békediktátumnak nevezett szerződést Magyarországgal az I. világháború győztes nagyhatalmai. A magyar kormány 2010-ben ezt a gyásznapot a Nemzeti Összetartozás Napjává tette. Azóta minden évben megemlékezünk iskolánkban e gyászos évfordulóról, így volt ez az idén is. Mindegy, hogy a Kárpát-medence mely országában élünk, nekünk, magyaroknak hatalmas felelősségünk van egymás iránt, hiszen összetartozunk. A diákjaink nagy lelkesedéssel vetették bele magukat a készülődésbe. Délelőtt az Aranyos Sziget –re látogattunk el ahol az Országzászló felvonására került sor. Ott Nick Ferenc a Falvak Kultúráért Alapítvány elnöke és Nagy János László, iskolánk történelem szakos tanára osztotta meg velünk gondolatait. „1920. június 4-én, 98 éve Magyarország történetében drámai fordulat következett be. Az első világháború lezárult, melynek részesei voltunk és sajnos kárvallottjai lettünk. A háború győztes hatalmai Közép-Európa, de főként a történelmi Magyarország határait újrarajzolták.

Az 1918. november 3-án Padovában, majd november 13-án Belgrádban fegyverszünetet kérő Magyarország elvesztette az első világháborút, így szembe kellett néznie a soknemzetiségű Monarchia korábbi kisebbségeinek követeléseivel. Az ország területén megalakultak a nemzetiségi tanácsok, melyek programjában a háború előtti cseh, román, délszláv tervek párosultak az antant ígéreteivel. Ezek az elképzelések Magyarország területének felosztását helyezték kilátásba. A tervezett békekonferencia jóindulata érdekében az őszirózsás forradalom (1918. október 31.) után, a népköztársaságot létrehozó Károlyi Mihály és kormánya nem állta útját, a Felvidéket, Erdélyt és Délvidéket megszálló szerb, csehszlovák és román hadseregeknek, ez pedig súlyos hibának bizonyult.
A későbbiekben kiderült, hogy ezek a csapatok nem a békeszerződés aláírásáig – rendfenntartási céllal – szállták meg az ország nagy részét, hanem már a később elcsatolt területeket vették birtokba. 

A trianoni békeszerződés a versailles-i békerendszer részeként született meg, melyet a világháború lezárását követően egy másfél éves konferencia készített elő. A győztes antant hatalmak 1919. január 18-án kezdték meg a tanácskozást a Párizs környéki kastélyokban, ahol a „négy nagy” hatalom vezetőinek a szava dominált. A legyőzöttek képviselői részt vettek a tárgyalásokon, de kellő ráhatásuk nem volt az eseményekre, számukra nem maradt más, minthogy a születő szerződéseket aláírják. A Trianoni diktátum aláírását követően, hazánk kétharmad része más országok fennhatósága alá került. 

Mindazok az értékek, a magyar szellemiséget sugárzó nagyvárosok, ötleteikről, találmányaikról híres tehetségeink zöme a megcsonkított ország határain kívül rekedt. Bár nyelvében él a nemzet, viszont ezek a trianoni határok szerfelett elválasztják, nemcsak a szomszédos népeket, hanem az egyazon tőről származó rokonokat, testvéreket is. Erre a sorsfordító pillanatra hívja föl a figyelmet 2010. május 31- e óta az országgyűlés és nevezte el a Nemzeti Összetartozás Napjának, ezt a baljós emlékezetű napot, amikor az antant hatalmak döntéseit követően Magyarország új földrajzi határokat kapott. Ehhez az új helyzethez kényszerűségből alkalmazkodnunk kellett, no de meg kell próbálnunk nap, mint nap a határok figyelembe vétele nélkül közeledni egymáshoz, mivel eredendően összetartozunk. A gyertya leng, a zászló lobog, tartsunk össze Magyarok!”Megtanultuk és az iskola tanulói és tanárai közösen elénekelték a Bojtorján együttes Összetartozunk számát az iskola tornatermében.

Benkő Zsigmondné