Márk, egy szomszéd kisfiú

Tegnap hazaérkeztünk Vásárosnaményból. A kapunkban várt egy kétéves szomszéd kisfiú az Anyukájával.Meg akarta nekem mutatni, hogy fodrásznál járt.

-Mama ! Hajam ! Szép !----mutatta kis csibészes mosollyal a frizuráját. Nagyon megdicsértem, mert nagyon szép lett, s azért is, mert biztosan szépen megült a hajvágás alatt.

Márk Édesanyja a szomszédban nőtt fel. A szél azonban Pest megyébe sodorta, már igen fiatalon. Gyárban dolgozott, amíg az be nem zárt. Utána nagyon nehéz volt elhelyezkednie, bárhol. Az albérletet fizetni kellett, rezsi költség is volt. Hazajönni semmiképpen sem akart , mert itthon még nehezebb...

Végül, egy kertészetben talált munkát, Ott ismerkedett meg párjával is, egy teljesen árva, család nélküli férfival.

S egyszer csak hallottuk, hogy a szomszédunk kisbabát vár. 2012 .decembere volt.A kismama, bement egy vizsgálatra, hazaérkezett a 3-as busszal, majd érezte: SZÜLNI FOG.

Így is történt. Éjfél után megszületett a mi kis ÚJ SZOMSZÉDUNK: MÁRK.

Már az első nap meglátogattam Márkot, amikor hazajött a kórházból.Beléptem az ajtón halkan.Az Anyukája fogta az ölében, s GYÖNYÖRKÖDÖTT benne !
Rögtön tudtam, hogy itt egy olyan kötelék szövődött, amely örök: egy ANYA és GYERMEKE köteléke.Megfogtam kicsi kezét, s tudtam, Én is nagyon fogom szeretni ezt a kis embert.Sokáig, mindennap megnéztem.

Majd Márk már nagyobbacska lett,Anyukája odahozta hozzánk a kapuba.Ott hallgatta a szomszédság beszélgetéseit, nézte, ahogyan a gyerekek játszanak.
6 hónaposan, már lépegetni akart nagy ámulatunkra.Mondtuk neki, hogy "ne olyan sietősen"!
A kapu a törzshelyünk.7-8 család jön össze, életkorban vegyesen. A Parancsnok a DÉDI, akinek 4 unokája, s 7 dédunokája van. Aztán Mi, nagymamák, kismamák, s Nagypapik, bácsik.
Egyszer, Márk lehetett 8 hónapos, ült köztünk a lócán, odafordult a Dédihez. Kis kezével megsimogatta az arcát, s ezt mondta:
-----MAMA !
Még fel sem ocsúdtunk, mikor leszállt a lócáról, szembefordult velem. A kis kezét rátette a térdemre, és rám nézett. S ezt mondta:
-----MAMA !
Párás lett a tekintetünk, sorban magunkhoz öleltük Márkot.
Egy kisfiú, akinek a születése pillanatában egyetlen NAGYMAMÁJA sem volt, választott magának Mamákat.
Tudta, érezte, hogy a Nagymamák nagyon szerethető nénik, s Nagymama KELL MINDEN KISGYEREKNEK.
Azóta " bővült" a Nagymamák száma, valamint bácsikkal is. Minket megölel, a "férfiakkal" kezet fog.
Egyszer, hűvösebb volt az idő, nem mentünk ki. A Dédi átjött hozzám:
-----Ma még, nem láttam a kisfiút. A redőny is le van húzva. Csak nincs valami baj? Meg kellene tudni, mert nem vagyok nyugodtan !
Telefonálok az Anyának, aki mondja, hogy jól éreztük, mert kórházban vannak. Nem tudta a lázát csillapítani az éjszaka, s jobbnak gondolta egyenesen a Kórházat, ahonnan már nem is engedték haza.
Meggyógyult. Egészséges, okos, jól nevelt kisfiú. Nemsokára két éves lesz !!!
Nagyon szeretik Őt Anyucija Testvérei is. Jóskáék Miaiban, Ernő Londonban,Ella Hollandiában. S az itthoniak is: Attila, Zoli, Sanyi.
S itt vagyunk mi, a MAMÁK. Akik minden 2 évest érintő dologban, "azonnal" itt vagyunk kéznél. A szeretet nem fogy el. Szeretni lehet sok embert . A saját családunk imádata mellett, bőven jut hely egy kisfiúnak is.
Lemegyek a kapuba, s kiáltok a Maminak:
----MAMA !
A szemben lévő udvarról válaszol jó hangosan, egy kisfiú:
----BABA !
 Ami azt jelenti, szól az Anyukájának, s azonnal jön a kapuba Márk is, a MAMÁKHOZ ...

Péter Juli

Szeretet lánca! Kössed egybe
Szívét nagyoknak s gyermekeknek!
Gyűlölség! Légy úgy eltemetve,
Hírét se halljuk létednek!
Ez országnak minden lakója
Egymást szeresse, védje, ójja:
Naggyá ország csak így lehet -
- Csudát művel a Szeretet.