A katolikus egyházközség Berkeszen I. rész
- Írta: Ferró Csaba
- Közzétéve Olvasói történetek
A katolikus lakosságnak a 40-es évek előtt nem volt lehetősége a faluban templomba járni, mert a faluban nem volt katolikus templom, ezért a szomszédos Nyírtassra jártak a katolikusok istentiszteletre.
A Katolikus Általános Iskola növendékei 1948-ban. Balról jobbra: Kozma Mihály, Orosz László, Orosz Gábor, Jenei Ferenc, Gál László, Barilló János, Homonnai Erzsébet, Forgony Mária, Fekete Erzsébet, Tarr Erzsébet Nagy Irénke, Barilló Borbála, Tarr Veronika, Molnár Ferenc, H Nagy Lajos, Hanusi István okleveles tanító, Molnár János, Jenei János (a fénykép Jenei János tulajdona)
A növekvő létszámú katolikus lakosság viszont szerette volna, hogy a gyerekeik katolikus iskolai oktatásban részesüljenek. Előzőleg a Vay-grófok megrögzött reformátusként nem engedték a faluban a katolikus vallás gyakorlását, de gr.Vay László felesége, gr. Andrássy Margit katolikus volt, ő támogatta a falusiakat abban a törekvésükben, hogy hozzák létre az iskolakápolnát.
A II. világháború előtt, a mostani telken egy nádfedeles falusi parasztházban folyt a katolikus hitélet. Az 1946-ban felvett nyírtassi és berkeszi rom. kat. egyház és iskola leltárjegyzékéből tudjuk, hogy a katolikus egyház számára Dr. Szmrecsányi Lajos érsek vette meg a 986 négyszögöl területű ingatlant a község főutcáján, 2000 pengőért, 1940-ben. Az épület vertfalú, gerendázott, nádfedeles tetővel ellátott volt.
A háznak volt 2 ajtaja és 4 ablaka, amelyből 3 dupla kialakítású volt. Egy eléggé gyenge állapotban lévő házat vásároltak, amelynek első szobája 4.80 x 4.80-as, a hátsó szobája pedig 4.80 x 7.50-es, amely az iskolakápolna szerepét töltötte be. Ebben a szobában található egy fából készült oltár 6 db réz gyertyatartóval.
1946-ben felvett leltár alapján a következő tárgyak voltak még a kápolnában:
- Oltárterítő 3 db
- Lobogó fekete 2db
- Antipendium 1db
- Kánontábla 3db
- Kályha 1db
- Virágállvány 1db
- Szőnyeg 1db
- Szobor 3db
- Misekönyv 1db
- Miseruha fehér 2db
- Miseruha piros 1db
- Miseruha fekete 1db
- Miseruha lila 1db
- Alba 2db
- Karing 2db
- Humerale 1db
- Korpolare 4db
- Kehelykendő 4db
- Kéztörlő 1db
- Piros ministránsruha 1pár
- Oltárcsengő 1db
- Iskolai számológép 1db
- Földgömb 2db
- Szemléltető falikép 8db
- Üvegtálka ampolnával 1db
- Fémtálca 1db
- Ezüst kehely aranyozva paténával 1db
A XX. század közepén két egyházi iskola működött: református és római katolikus. A katolikus iskola a mai miséző hely helyén, egy régi nádfedeles parasztházban működött az 1940-es évek elejétől 1948-ig. A katolikus egyház kialakította a lakosság segítségével a parasztházat iskolának, és elkezdődött az oktatás és a hitélet. Hétköznaponként a gyerekeket 1946-ig Papp Sára, majd Hanusi István tanította. Az elemi iskolába járó gyerekek létszáma ekkor az egytanerős iskolában 47 fő.
Vasárnap istentiszteletet tarthattak a katolikusok. 1948-ig volt külön felekezeti iskola a katolikusoknak, majd az államosítás után összeolvadt a református iskolával. Pár évet tanított a katolikus iskolában Hanusi tanító, majd a református iskolában folytatta a munkáját. Bessenyi Pál házában bérelt egy szobát, majd a református kántortanítói lakásban lakott 1949-től. 1955-re az iskolakápolna épületének állapota szörnyen leromlott, ekkor a hívek és az akkori plébános, Kubán Lajos levelet fogalmazott a főegyházmegyei hatósághoz. A levélben hivatkoznak az épület megrepedezett vályogfalára - úgy fogalmaznak, hogy csak a hívek imádsága és fát támasztó gerenda tartja egyben az épületet - valamint a keresztgerenda erős korhadtságára. Kérik a nagyméltóságú érsekurat, hogy támogassa tervüket, amely egy új épület építésére irányul. A felépítendő iskolakápolna költsége az előzetes tervek szerint kb. 40000 ft, amelyhez a hívek is szeretnének hozzájárulni. A berkesziek kérik a felettes egyházi szerveket, hogy mutassák meg számukra a megfelelő utat a terveik kivitelezéséhez. Hat évet kell várni, amire elkészül az új épület 1961-ben.