Z. Pintye Zsolt - Mi az, ami számít?
- Írta: Z. Pintye Zsolt
- Közzétéve Olvasói történetek
Egyetlen dolog számít: hogy képesek legyünk megmenteni valamit abból az érzelmekkel átszőtt tudásból, amely ugyanúgy az ember sajátja, mint a gőg, az irigység, a viszály és a háborúskodás.

Olvasni, hogy az egyébként békés csimpánzok időről időre üldözni kezdik a kisebb majmokat, brutális kegyetlenséggel megölik, majd meg is eszik őket. Mintha a természet olykor emlékeztetni akarna bennünket arra, hogy az erőszak nem idegen a világtól, amelyből jöttünk.
Eszembe jut Szophoklész Antigonéja. A kar éneke Trencsényi-Waldapfel Imre fordításában így szól:
A kállói Ratkó József azonban másként hallotta ezt a sort:
„Sok szörnyű csodafajzat van, s köztük az ember a legszörnyebb.”
Talán mindkettő igaz. Az embernél Janus-arcúbb teremtmény aligha létezik. Képes csalni, hazudni, elárulni a másikat – és képes arra is, hogy amikor találkozik az irgalom tekintetével, elpityeredjen. Mert mindannyiunk fölött létezik valami nálunk nagyobb hatalom.
És miközben a világ mintha megbolondult volna, bombák és átkok hullanak ránk, talán még fontosabbá válik, hogy megőrizzünk valamit az emberségünkből. Azt, amit ajándékba kaptunk: hogy tudjuk, hol lakik bennünk a művészet, az alkotás vágya, a nevelés igénye és a békesség képessége.
Amikor szilveszter éjjelén boldog új évet kívántunk egymásnak, nem egészen erre az esztendőre gondoltunk.
És még csak márciust írunk.
