Balassi (Balassa) Bálint magyar költő, törökverő

Mit tudunk báró gyarmati és kékkői Balassi Bálint magyar költőről, törökverő nemesről? Annyi biztos, hogy azt tanultuk, hogy ő volt a magyarországi reneszánsz második korszakának nagy alakja. De milyen ember is volt ő, a középkori magyar nyelvű irodalom kimagasló művelője?

Nos, egy személyben volt érző, szerelmes férfiú, vad harcos, és istenfélő hazafi. Olyan buja és kalandos volt a negyven évébe foglalt földi lét, mint amilyen maga az életvitele. Élete nagy része azzal telt, hogy próbált talpra állni. Igazi fenegyerek volt, aki mégis könnyedén megnyerte környezete szimpátiáját. Minden bizonnyal igen szűk réteg olvasta kora újkori nyelvezetű verseit, amit csupán saját szórakoztatására írt.

Gazdag, befolyásos arisztokrata családban látta meg a napvilágot 1554-ben Zólyom várában. A Balassa nevet viselte, minden esetben így mutatkozott be, így hivatkoztak magukra a család tagjai. A Balassi alak később, az utókor révén terjedt el és vert gyökeret.

Zavaros és veszélyes időszakban született. Az egy ország, három hatalom kiszámíthatatlanná tette a politikát, fejek hullhattak porba, ősi birtokok veszhettek el örökre egy-egy rossz lépés vagy ármánykodás miatt. És a legrosszabb, hogy hazánk területe gyakorlatilag hadszíntérré vált.

A 18 esztendős Bálint elkápráztatta a bécsi társaságot. Meghívást nyert ugyanis Rudolf trónörökös pozsonyi koronázására, a szertartás utáni ünnepségen pedig olyan magyar táncot járt el, ami meghódította a magas úri közönség, de főleg a hölgyek szívét, majd szerelemre lobbant a nála idősebb Losonczi Anna iránt, akiből a magyar irodalomtörténet talán legellentmondásosabb múzsája lett.

Jóképű, jó kiállású fiatalember volt, széles műveltségének köszönhetően kellemes társaság. Meghódította az udvari köröket, ám 1575-ben Miksa háborúba szólította édesapját, aki Bálintot küldte maga helyett. Az erdélyi Habsburg-párti trónkövetelő, Bekes Gáspár oldalán kellett hadba vonulnia Báthory István fejedelem ellen.

A kerelőszentpáli csatában 1575. július 8-án megsebesült és Báthory fogságába esett. Báthory István annyira megkedvelte Balassit, hogy maga mellé vette, amikor elnyerte a lengyel trónt. Míg Lengyelországban volt, Balassi Bálint elszegényedett, ezért a katonáskodásban keresett kitörési lehetőséget. Számos sikeres portyát vezetett, pályafutását mégis perek tucatjai kísérték, nőügyek, részeg tivornyák, verekedések miatt.

Mátyás főherceg [a későbbi II. Mátyás magyar király] Magyarország felszabadítását tűzte ki célul. A keresztény erők 1594 tavaszán Esztergom ostromára készültek, ami az egyik legfontosabb erődítmény volt a Duna mentén. 35-40 ezer fős sereg zárta körül a várat, május 7-én lövetni kezdték a falakat, majd egy heti tüzérségi előkészítés után megindultak a rohamok.

A források tanúsága szerint május 19-én egy 800 fős önkéntes különítmény a Víziváros egyik bástyája ellen indult, amelynek falain rést ütöttek az ágyúgolyók. Balassi és legényei is részt vettek a vakmerő akcióban. Ekkor történt a végzetes sérülés. A költő mindkét combján török szakállas puska golyója szántott keresztül. Csontot nem ért, de iszonyatos roncsolást végzett. Felmerült mindkét végtag amputálása, ám ő ezt elutasította. 11 napig tartó pokoli szenvedés után a vérveszteség és vérmérgezés végzett vele 1594. május 30-án.

Balassi a magyarországi reneszánsz második korszakának nagy alakja. A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelője. Azt viszont kevesebben tudják, hogy verseinek nagy része dalszöveg volt, tehát énekelték. Ő maga is hivatkozott dallamukra, de azt írásban rögzíteni nem tudta, vagy nem akarta. Balassi Bálint „ad notam” [régen ezzel jelezzék, hogy az adott szöveg mely dallamra énekelhető] jelzésű művei szintén ilyen énekelt versek voltak, ugyanis a 16. század költészetében még nem különült el egymástól a dallam és a szöveg. Balassi szövegei előtt majd minden esetben nótajelzést találunk, hol magyar, hol török dalokat, néha csak annyit, hogy „ugyanannak a nótájára” [ad idem carmen]. Ő maga a verseit énekversnek [dalszöveg] nevezte. Ezek a dalok ma már a feledés homályába vesztek, de Balassi költészete ma is él.