Pénteken került fel a lenti videó a legnagyobb megosztó portálra. A felvételen egy mentő vonulása látható az M3-as autópálya Budapestre bevezető szakaszán.
Több mint egy tucatnyi bokorban virágzik a hóvirág egy kisvárdai családi ház kertjében, 2018. január 1–én.
©Fotó: Vincze Péter
A decemberi virsliforgalom 40 százaléka a két ünnep között bonyolódik és a virslifogyasztás évről-évre a közép- és felsőkategóriás árucikkek felé tolódik.
Előfordult már önnel, hogy nem találta el gyermeke álmát, nem sikerült megfelelő karácsonyi ajándékot beszerezni a csöppségnek?
1914. december 25-én váratlanul elhallgattak a fegyverek az első világháború nyugati frontján, a lövészárkok lakói pedig karácsonyi dalok éneklésébe kezdtek, és előmásztak állásaikból, hogy a semleges zónában ajándékokat cseréljenek ellenségeikkel.
Rövidesen lezárul a 2017-es év, és a Bárdi Autó mukatársai úgy gondolták, hogy kedveskednek ügyfelei, vásárlóik számára egy meglepetéssel.
Időjárás-, házasság-, haláljóslás, termékenységvarázslás, dologtiltás, Luca széke – számos boszorkányos, izgalmas népi hiedelem és hagyomány kapcsolódik a mai naphoz.
Az Aranyosapáti Napsugár Óvoda és Bölcsőde dolgozói ezzel a karácsonyi kompozícióval szeretnének Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Kívánni a faluban élő lakosoknak.
Fiatal férfihez kérték a mentők segítségét a múlt héten. Egy élelmiszerbolti árufeltöltőként dolgozó férfi ordítva énekelte a reklámokból jól ismert Kasszás Erzsi slágerét, majd annak teljes koreográfiáját is bemutatta a boltban döbbenten vásárló közönségnek. - írta meg facebook oldalán az Országos Mentőszolgálat
illusztráció!
Sára Sándor filmjében nem hadifoglyokról van szó, hanem olyan emberekről, akiket minden magyarázat és indoklás nélkül, egyszerűen csak elhurcoltak a szovjetek a beregi síkságról. - írta meg Zalán Vince 1989-ben a filmvilag folyóiratban.
"E témaválasztás, amely szervesen illeszkedik a rendező – az elmúlt évtizedben tapasztalható – karakterisztikusan új törekvéseihez, még mai túlpolitizált világunkban is több mint figyelemre méltó. Nemcsak azzal, hogy (ismét) történelmünk újabb, úgynevezett fekete dobozának „titkát” fedi fel előttünk, nemcsak azért, mert hiteles arcokat láthatunk, hanem azért is, mert úgy beszél a múltról, hogy távlatos gondolkodásra kényszerít.
A közelképek artisztikuma, a világítás egyszerűsége, az interjúk természetes nyelvezete Móricz Zsigmond századeleji riportjait idézi. A szenvedő embert, akivel megtörténik a történelem; s magát a szenvedést, amelyet a háború zúdít a népekre.
A Csonka Bereg szovjetunióbeli kegyetlenkedésekről, irtózatokról, szovjet lágerekről, szovjet fogolytáborokról szól, amelyek környékén a sztálini diktatúra által megnyomorított, a második világháborúban kivérzett nép él. Ahol megosztani csak a nincset s a szenvedést lehet.
Hogy ennek a huszadik századbéli pokolnak hány köre van, azt megrendítően rajzolják elénk az egyes interjúalanyok minden képzeletet meghazudtoló láger-történetei. Ám maga az egész film nem csupán(?) elősorolja ezeket a történeteket, hanem – épp a gondos szerkesztés eredményeképpen – új minőségbe emelkedik: a jogtalanság, az elhurcolások, a lágerek, a bestializmus ellen pöröl.
Hiszen tudjuk, hogy az internálótáborok, a fogság, a lágerélet a történelem során soha nem voltak jóléti intézmények."
forrás: filmvilag.hu
