Húsvét a református Vámosatyán

Vámosatya Község Önkormányzata és Polgármestere ezzel az írással kíván a falu lakosságának és minden kedves olvasónak Áldott Húsvéti Ünnepeket!

A Húsvét elnevezés arra utal, hogy a húshagyó keddel kezdődő nagyböjti időszak után ekkor szabad ismét húst fogyasztani. Húsvétkor a keresztények Jézus Krisztus feltámadására emlékeznek. A Biblia szerint Jézust Nagypénteken feszítették keresztre, harmadnapra pedig feltámadt.

Vámosatya döntően református falu. A reformátusoknál a kálvini irány kezdettől fogva hatott ünnepellenességével. Csak Jézus életének jelentős eseményeit: karácsony, virágvasárnap, nagypéntek, húsvét, áldozócsütörtök, meg a pünkösd napját ünnepelték.

A protestánsok ünnepei a római katolikusokéval összevetve szegényesebbek. Kiemelkedően tisztelik a reformátusok a nagypénteket, melyet különösebb teológiai vagy népi magyarázat nélkül legnagyobb ünnepüknek tartanak, és templomi gyászöltözettel, de legalábbis gyászkendővel hangsúlyoznak. Ez volt és most is ez a reformátusok egyetlen böjti napja, amikor nem illett és nem illik nevetni és hangoskodni.

A reformátusoknál néphagyomány

A középkori katolikus szentkultusz a reformátusoknál a néphagyományokban élt tovább. Éppúgy Szent György-napként emlegették április 24-ét, mint a katolikusok. A múlt században sok helyen a református gyülekezetek a kurátor és a presbiterek választását is ekkor tartották.

A gyermekek és a felnőttek ma is örülnek a húsvéttal járó készülődésnek, sütnek, főznek, aztán várják a hétfői nagy forgatagot, a család és a rokonok látogatását. Húsvét hétfőjén nem a gasztronómia, hanem a különböző népszokások játszák a főszerepet. Magyarországon mindenfelé ismert a húsvéti locsolkodás, ami a néphit szerint a lányok fiatalságát, szépségét, kelendőségét biztosítja. A locsolkodásért piros, vagy mintákkal díszített hímes tojás járt, és természetesen étellel, itallal kínálták a locsolókat.

Vámostyán nem volt szokás a vödrös locsolás

Vámosatyán az országosan ismert népszokásoktól eltérő hagyomány alakult ki. Nem is húsvéti locsolkodásról, hanem húsvéti tojásszedésről emlékeznek meg. Más, beregi, vagy szatmári falvakban a legények húsvét hétfőjén korán keltek, hogy kútvízzel megáztassák a lustálkodó lányokat. Vámosatyán a legények már húsvét vasárnap este elindultak tojást szedni.

Szabó Ferenc kántortanító Vámosatyáról szóló monográfiájában így emlékezik meg az 1930-as évek húsvétjairól: „Húsvét első napja (vasárnap) estéjén nagyobb fiúk a következő éneket énekelve járják be a lányos házakat, hímes tojást szedve:

Folytassuk Szabó Ferenc tanító úr írásban megmaradt szavaival: „Húsvét másodnapja (hétfő) reggelén pedig az iskolás gyermekek kora hajnalban megkezdik a kisebb lányos házaknál élénk verseléssel a hímes tojás szedését, rózsavizes locsolással viszonozva a kapott hímes tojást. Ilyen versekből egész gyűjtemény van községünkben. A gyermekek is arra törekszenek, hogy más és más verset mondjanak, mint a többi és ezért verseiket titokban szokták tartani. Nem árulják el előre, hogy melyik verssel mennek tojást szedni.” Ma már ezek a hagyományok háttérbe szorultak, a locsolkodás is inkább csak a rokonok körében divatos. Ezekre a régi húsvéti szokásokra ma már talán senki nem emlékszik, de a sütés-főzés ma is elmaradhatatlan része a húsvétnak.

A témáról bővebben Vámosatya honlapján (www.vamosatya.hu) a Monográfia II. menü pont alatt lehet olvasni. Örömmel vennénk, ha a hozzászólók egy-egy kevésbé ismert húsvéti verssel megörvendeztetnék a kedves olvasókat.

Szász József Lónyay Menyhért díjas polgármester