Beregi húsvéti hagyományok

A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, amelyen a keresztények Krisztus feltámadását ünneplik. De a húsvéti népszokásoknak van egy mélyebb, pogány gyökere, amellyel a megújuló életet, a tavaszt, a bõséget és termékenységet köszöntik,ünneplik. Erre utalnak a köszöntõ és locsoló versek, a húsvéti kántálás szokása, és ezt fejezi ki maga a locsolkodás szokása is.

Húsvéti locsolkodás, 1930. Palotay Gertrúd felvétele

A készülõdés húsvétra már hetekkel-hónapokkal korábban megkezdõdött. Sokan már karácsonytól gyûjtötték a tojás megfestéséhez a hagymahajat, zöld búzát; a bolti festéket hetekkel hamarabb megvásárolták. Nagy szégyennek számított, ha nem volt elegendõhímes a locsolók számára.

A tojásfestés ideje a beregi Tiszaháton a nagypéntek.

A beregi szokás szerint a legények korán keltek, hogy az ágyban lucskossá öntözhessék a lustább lányokat, de vályúban, árokban is fürösztöttek. De ez nem volt mindig egyoldalú: az asszonyok, lányok is vödröt ragadtak, és visszaadták a kölcsönt. A régi hagyomány szerint délután három-négy legény elment a meglocsoltakhoz, akiktõl tojást kaptak, ezután estig közösen szórakoztak. – Ez kb. az I.világháborúig volt szokásban. Aztán megjelent a rózsavíz, a kölni, a gyermekeknél a szappanos víz. A legények vízzel való locsolkodása elmaradt. A legények délután indultak locsolkodni, és estig maradtak a lányokkal.

Délelõtt  csak  a  pulyák  (gyermekek) jártak házról-házra. A húsvéti locsolkodás  régen  és  ma  is  a  társadalmi  kapcsolatok egyik formája. Fontos, hogy ki locsol meg és kit, illetve hogy milyen idõbeli és fontossági sorrend az általános a locsolkodás tekintetében.  A régi beregi szokások szerint a fiúgyermekek elõször az anyjukat, családtagjaikat locsolták  meg,  de  a  szülõket  nem  öntözték (vízzel). A keresztfiú a szülei után elsõnek a keresztanyját locsolja meg. A többi rokont is kötelezõ  meglocsolni  a  társadalmi  elvárások szerint,  de  például  a  legény  a  szeretõjénél elidõzhet. A  fiúknak  a  keresztszülõk  után  a szomszédokat kell meglátogatni.

A húsvéti kántálás az ünnep másnapjának éjszakáján  történt. A  fiúk  csoportokban  elindultak  az  eladó  lányos  házakhoz.  Az  ablak alatt megállva elénekelték a kántáló éneket. A lány a szakajtóba odakészített piros hímes tojásokat  kinyújtotta  az  ablakon,  és  abból minden fiú vett egy párat a kántálásért, majd indultak a következõ házhoz. Végezetül álljon itt egy locsoló vers, amelyet a nagyobb iskolás fiúk mondtak házról-házrajárva:

Varga János Muzeológus, Beregi Múzeum

forrás: Új Beregi Élet, 2011. április