Már szalad, és reggeltől estig rúgja a bőrt a barátokkal Kristóf, a vásárosnaményi kisfiú

Örömteli hírt osztott meg lapunkkal a napokban a vásárosnaményi Ducsi Kristóf nagymamája: „Az unokám focizik” – mondta Morvai Rita. A kisfiút tavaly egy speciális műtéthez segítette hozzá több médium felhívása.

Fotók: Morvai Rita archívuma/Sipeki Péter

Az ötéves gyermek nem tudott járni, állapota folyamatosan romlott, az úgynevezett Ulzibat-technikával (izomeredetű kontraktúrák kezelési módszere) egy csehországi klinikán műtötték meg annak köszönhetően, hogy alig két hónap alatt felajánlásokból összegyűlt a majdnem 3 ezer eurós operáció költsége, amit a család saját zsebből nem tudott volna fedezni.

A javasolt terápiákra, gyógy­tornákra eljártak, de átütő sikert nem értek el. Egyetlen út maradt számukra, az Alekszander Nazarov professzor által kifejlesztett sebészeti eljárás, amellyel térdtől lefelé egészen a bokáig apró bemetszésekkel fellazították a kisfiú feszülő izmait mindkét lábában. Majd a több hónapig tartó rehabilitáció után, fájdalmak nélkül talpra tudott állni a gyerek. Mi több, a legnagyobb álma teljesült: rúgja a labdát, és fociedzésre jár.

Kristóf koraszülött volt, amikor agyvérzést kapott, a néhány napos kisbabának lebénultak a lábai, a letapadt izmok gátolták a járásban. Hosszú hónapokon át elmaradt a mozgásfejlődésben, ugyanis kizárólag segítséggel, lábujjhegyen lépdelt.

– Emlékszem az első biztató jelre a műtét után, amikor a lábujjait meg tudta mozdítani, eltűnt a feszesség a lábszárból, a korábban mindig merev lábfejét forgatni kezdte. Miután lekerültek a végtagokról a kötések, szemmel látható volt a változás. Ma már önállóan öltözik, lépcsőzik, ha kedvet érez hozzá, táncol. Olyan mozgásos tevékenységeket folytat, ami korábban csak álom volt számára.

– Hálásan köszönjük a médiumoknak köztük a Kelet Magyaországnak és a TV2-nek is, akik segítséget nyújtottak, az önzetlen felajánlóknak, hogy összeadták a műtét árát. Az operáció után még sokáig ölben hordtam őt rehabilitációra, egészen tavaszig. Nagyon sokat köszönhetünk dr. Bíró Marianna főorvosnak és Hasulyó Adrienn gyógy­tornásznak, akik rendkívül sokat tettek a gyógyulásáért – mondta el lapunknak a nagymama, aki a kezdetektől fogva gondozza a kicsit, hiszen egy beteg gyerek a családban leköti a felnőttek összes energiáját.

Rita vállalta fel, hogy nem jár dolgozni, hanem amíg szükséges, addig otthon marad a család legkisebbjével.

– Ahogyan megtapasztalta az első önálló lépések örömét, birtokba vette a környékbeli játszótereket. Tiszta ple­zúr a gyerek, csakúgy, mint a hozzá hasonló mozgékony kislegények bármelyike.

– Mindenféle szabadtéri játék újdonság számára, alig lehet bevasalni a játszótérről. Sokat vagyunk kint a friss levegőn, parkokban, játszótereken, ahol szívesen szóba áll másokkal is. Szerencsére barátkozó típus, nem is baj, hiszen a betegsége, valamint a sűrű kórházi kezelések miatt meglehetősen elszeparált életet éltünk, nem járt rendszeresen óvodába sem. Úgy érzem, hogy szüksége van a kortárscsoport közelségére, a közösségi kapcsolatokra – fűzte hozzá Morvai Rita.

Megosztotta lapunkkal azt is, hogy bár az idén 6 éves fiú kapott egy év halasztást az iskolakezdésre, ám jövőre küzdelmekkel teli erőpróba lesz a beilleszkedés, mert még szinte soha sehol nem hagyták eddig egyedül őt. A mozgásfejlődésbeli elmaradás miatt tovább kell folytatni a terápiát is. Felülvizsgálatra legközelebb novemberben utaznak a fővárosba, ahol az a professzor nézi meg Kristóf lábát, aki „visszaadta” számára a mozgás örömét.