Bővültek a román rendőrök hatáskörei és nőttek a büntetési tételek is

Bővültek a küldetésben lévő rendőrök, határrendészek hatáskörei, de az előállított személyek jogai is, és jelentősen nőnek bizonyos büntetések, főleg, ha 24 óra alatt ismétlődik a kihágás.

Január 26-án, azaz vasárnap életbe léptek a közrendre és közbiztonságra vonatkozó törvényt módosító jogszabályok, amelyek egyrészt kiterjesztik a küldetésben lévő rendőrök hatáskörét — főként az állampolgárok igazoltatása, motozása, a rendőrőrsre való bekísérése tekintetében —, ugyanakkor az előállítottak személyiségi jogainak biztosítását is garantálja, szabályozza a rendőrök magatartását, és nem utolsósorban jelentősen növel bizonyos bírságokat.

S bár valószínűleg sokan úgy könyvelik el, hogy ezek a hatáskörbővítések csak még inkább lehetőséget biztosítanak a hatóságnak az „erődemonstrációra”, a még 1991-ből származó törvény már rég nem megfelelő a közrend és közbiztonság fenntartása szempontjából, ugyanakkor „a lakosságnak is tudomásul kell vennie: amikor törvényt sért, annak következményei vannak, amelyeket vállalni kell. 

Az új jogszabály pontosan leszögezi, milyen esetekben igazoltathatnak valakit és hogyan — az egyenruhában lévő rendőrnek be kell mutatkoznia, s meg kell mondania, melyik egységnél dolgozik, ha pedig nincs egyenruhában, a fentiek mellett tudatnia kell igazolvány- vagy jelvényszámát is; abban az esetben igazoltathat, ha felmerül valamilyen szabálysértés gyanúja, és kérheti, hogy az igazoltatott személy tartsa láthatóan a kezeit (például autóban a kormányon, gyalogosként a teste mellett, esetleg emelje magasba), illetve tegye le a kezéből az esetleges támadásra alkalmas eszközt (flakon, üveg stb.).

A közegnek/határrendésznek alaposan indokolt esetben joga van motozást végezni és csomagot/járművet átkutatni, de kizárólag abból a célból, hogy indokolt esetben elkobozza a törvénytelenül birtokolt tárgyakat (amelyekről jegyzőkönyvet kell készíteni két példányban) vagy olyan eszközöket, amelyeket az igazoltatott személy saját maga, a rendőr vagy más személyek ellen használhat fel.

Az is pontosan meg van határozva, milyen esetekben lehet valakit bekísérni az őrsre/rendőrségi székhelyre igazoltatás céljából (ha a helyszínen nem lehetett megállapítani személyazonosságát, ha felmerül a gyanú, hogy a megadott személyazonosság vagy a bemutatott okmányok hamisak) s legtöbb 24 órán keresztül lehet bent tartani igazoltatás végett.

Fontos újítás — és valószínűleg hasznos is lesz — az is, hogy a rendőrök valamennyi fórumon, médián, közösségi hálón keresztül kérhetik a lakosság segítségét a gyanúsított személyek elfogásában, ártalmatlanításában és rendőrségre történő bekísérésében. Ugyanakkor a hatóságnak biztosítania kell, hogy a megbilincselt vagy mozgásában más eszközzel korlátozott személy a nyilvános helyeken eltakarhassa az arcát, de a bilincset is — ezt egyébként, a személyiségi jogok biztosítását hozva fel alapul, már hosszú évek óta szerették volna elérni a politikusok és azon közéleti személyiségek, akik körül országos visszhangú korrupciós vagy sikkasztási botrány kavargott.

A rendőrnek vasárnaptól joga van a tulajdonos beleegyezése nélkül is behatolni magánlakásba/helyiségbe, ha ott valakinek az élete vagy testi épsége van veszélyben (családon belüli erőszak, bántalmazások), ha bűnelkövető tartózkodik ott, illetve ha járványgyanú áll fenn — de szigorúan tilos lesz éjszakai órákban házkutatásokat tartani, kivéve, ha épp zajló bűncselekmény elkövetőjét érik tetten.

A hangoskodók is tartsák észben: 22–8 és 13–14 óra között ajánlatos csendben lenni, ugyanis csendháborításért (zenebömböltetéstől kezdve lármázáson át kalapálásig, fúrásig) az eddiginél sokkal borsosabb bírságot rónak ki, ha pedig 24 óra leforgása alatt megismétlik a csendháborítást, 2000–3000 lejnyi (140.000, 210.000 forint) büntetésre számítsanak (amit esetleg pénz hiányában 100–150 óra közmunkával le is dolgozhatnak).

Szabó Kinga Mária/ frissujsag.ro