Mi az a Gergely-járás, kik voltak "szent Gergely vitézei"

A Gergely-járás iskolás gyermekek Gergely-napi (március 12.) köszöntő, adománygyűjtő dramatikus játéka volt. Országosan ismerték, de élő gyakorlatát csak a Dunántúlról és palóc vidékekről gyűjtötték.

Az iskolás gyermekek csapatostul házról házra járva verbuválták az iskolába a gyerekeket. A katonai toborzás mintájára a szereplők gyakran különféle katonai rangokat viseltek, „szent Gergely vitézeinek” is nevezték őket, a szereplők közösen énekeltek.

Az énekhez kapcsolódhatott a szereplők tréfás bemutatkozása, továbbá jókívánságmondókák és tréfás adomány kérés. Az adományokat a helyi tanítónak adták, aki ha ételt kapott, azzal megvendégelte a Gergely-járókat.

Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. A magyar nyelvterületen jól ismert szólás: „Megrázza még szakállát Gergely”, vagyis előfordul, hogy ezen a napon havazik.

Csépán Gergely hetében vetették a krumplit. Sokfelé alkalmasnak tartották ezt a napot a búza, rozs, hüvelyesek és a palántának való mag földbe tételére. Szlavóniában Gergely és József napja között vetették a lent. Topolyán ezen a napon szórták el a mákot, mert úgy vélték, hogy akkor nem lesz férges.