Több mint 250 ezer ember küzd demenciával Magyarországon

Megkapta a svéd királyné által alapított Stiftelsen Silviahemmet akkreditációját a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetszolgálat Ördögárok utcai idősek otthona – ezzel létrejöhet egy olyan trénercsapat, amely nemcsak egészségügyi dolgozókat, hanem demens szeretteikről gondoskodó családtagokat is felkészít az ápolással járó feladatokra.

A Johannita Segítő Szolgálat által elindított képzés hiánypótló, Magyarországon ugyanis 250 ezer ember küzd a betegséggel – a diagnosztizált betegek száma ráadásul várhatóan jelentősen emelkedik majd a következő évtizedekben.

„A demenciával sem betegként, sem gondozóként nem könnyű megküzdeni. Nagy segítséget jelentene a családoknak, ha lennének olyan képzések, amelyeken megtanulhatnák, hogyan ápolják demens hozzátartozójukat úgy, hogy a beteg életminősége is javuljon, és a család is jobban viselje a gondozással járó komoly terheket” – mondta Porcsalmy László, a Johannita Segítő Szolgálat elnöke. Magyarországon körülbelül 250 ezer ember él demenciával, az őket gondozó családtagokkal együtt majdnem egymillió embert érint a betegség. „Ennek ellenére itthon még mindig nehéz információhoz jutni a demens betegek gondozásáról. A svéd Stiftelsen Silviahemmet viszont közel két évtizede kínál ilyen képzést” – emelte ki.

A Szilvia svéd királyné által 1996-ban által alapított szervezet egyedülálló oktatási programjával az egészségügyi és a szociális intézmények dolgozóihoz és demens betegek hozzátartozóihoz is eljut. „A Silviahemmet filozófiájának középpontjában maga a beteg áll, az ő szükségleteit veszi figyelembe, a meglévő képességekre összpontosít, támogatja az önrendelkezést és az aktív részvételt a mindennapi életben. A négy sarokkő a tünetek kontrollja, a család támogatása, a csapatmunka és a kommunikáció” – magyarázta Porcsalmy László.

A Johannita Segítő Szolgálat kezdeményezésére tavaly szeptemberben a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetszolgálat Ördögárok utcai idősek otthonában indult el a demens betegek gondozását végzők képzése a magyar és a svéd johanniták forrásából, valamint kormányzati támogatásból. A svéd szervezet akkreditációját néhány nappal ezelőtt kapta meg a szeretetotthon, ezzel Magyarország lett a harmadik az európai országok sorában, amelynek van olyan intézménye, ahol a Silviahemmet korszerű elvei alapján gondozzák a demens betegeket.

Az akkreditáció ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy létrejöjjön egy magyar trénercsapat, amely tudását ápolóknak, szociális munkásoknak, diakónusoknak és a szeretteiket ápoló laikusoknak is továbbadhatja. A Johannita Segítő Szolgálat távlati tervei között az is szerepel, hogy svéd mintára nappali foglalkoztatót hoznak létre demenciával küzdő embereknek, akik szakszerű kezelést kapnának, és különböző foglalkozásokon vehetnének részt.

A demencia ugyanis egyre több embert érint: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint körülbelül 55 millió ember él együtt a betegséggel, amely negatív hatással van a memóriára és más kognitív folyamatokra, sőt az egyszerű, mindennapi feladatok elvégzését is megnehezíti vagy ellehetetleníti. A szakértők arra számítanak, hogy a betegek száma 2030-ra 78 millióra, 2050-re pedig 139 millióra emelkedik majd. Ami egyben azt is jelenti, hogy egyre többen ápolnak olyan családtagot, aki demenciával küzd – ők olyan munkát végeznek napi 24 órában, amely komoly mentális és fizikai terhek viselésével jár.

1989 óta végez karitatív munkát a Johannita Segítő Szolgálat

A Johannita Rend Magyar Tagozatának segítő szolgálata 1989 óta végez karitatív és diakónikai munkát. Egészségügyi és szociális intézmények, iskolák munkáját segítik hiányzó eszközök beszerzésével, mélyszegénységben élő embereket támogatnak Magyarország határain belül és kívül – az ukrajnai háború kitörése óta például folyamatosan segítik a kárpátaljai intézményeket és családokat.

A Johannita Segítő Szolgálat a Johannita Rend külföldi szervezeteitől érkező segélyszállítmányok raktározását és továbbszállítását is koordinálja – 2023-ban többek között a törökországi földrengés helyszínére juttattak el adományokat –, önkénteseik pedig akkreditált elsősegély-tanfolyamokat tartanak iskolákban és egyetemeken. Mentőautóikkal bekapcsolódtak Budapest sürgősségi ellátásába is, emellett egészségügyi felügyeletet is ellátnak elsősorban egyházi szervezésű, nagy létszámú rendezvényeken, de sport-, illetve kulturális eseményeken is.

A Johannita Rend Magyar Tagozata

A betegek, a gyengék, az elesettek segítése és a keresztény hit védelme – közel 900 éve harcolnak ezekért az eszmékért az egyetlen, ma is létező protestáns lovagrend tagjai. A johannita és a máltai lovagrend közös őse, a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett Jeruzsálemi Ispotályos Lovagrend 1099-ben jött létre, tagjai betegek, sebesültek ápolását végezték. Az oszmán terjeszkedés miatt a 12. században katonai-betegápoló renddé vált, a jeruzsálemi királyság egyik legkomolyabb haderejének számított. A rend a reformáció idején kezdett kettéválni – a lovagok egy része a protestáns hitre tért át. A protestáns ág tartotta meg az eredeti johannita nevet, míg a Szent János-rend másik ágát a mai napig a máltai lovagok alkotják.

Magyarországon már a 12. században megjelentek a johannita lovagok, akik számos ispotállyal, várral rendelkeztek, hivatalosan azonban csak 1924-ben ismerték el a Johannita Rend Magyar Tagozatát, amelynek a második világháború kitörésekor már több mint száz tagja volt. 1946-ban a rend működését betiltották, a johanniták emigrációban működtek tovább, csak 1992-ben térhettek vissza Magyarországra, ám segítő szolgálatuk már 1989-ben megkezdte működését.

HELMECZI-SZABÓ FRUZSINA
 senior PR munkatárs