Szatmári legenda - Rákosi Mátyás Barabáson

június 12, 2020
Írta: Z. Pintye Zsolt
Közzétéve Érdekességek

Mesélik, hogy ’951-ben, egy ragyogó napon, Barabáson járt Rákosi Mátyás elvtárs pajtás.

rakosi2

A falu határa akkoriban a Nyírmadai Állami Gazdasághoz tartozott és állítólag jófajta homoki bort készítettek a helyi gazdák. Még pincéjük is volt. No nem olyan mint Tokajban, de azért hűvös borospince. Ebbe a pincébe invitálta meg a gazdaság vezetője L. Sándor bátyám az elvtársat.

Természetesen a legjobb hordót verték csapra, a nép bölcs vezérének tiszteltjére. Rákosi megszagolgatta a „homokit”, meg is ízlelte és elégedett orcával, tenyérbe mászó vigyorral ezt találta mondani;

- Hinnye, de jó szaga van ennek a bornak, itt Barabáson – bólogatott hozzá, és közben kortyolgatta is a nektárt.

Az állami gazdaság vezetőjét, aki a kuláküldözés és a padlásseprés miatt nem szívlelte a vezért, elöntötte a méreg, és elvörösödött. Egy ideig még tartotta magát, de a megfogalmazott válasz, már marta a gégéjét és kikívánkozott belőle. Foghegyről ennyit vágott Rákosi kerek képébe;

- Hát Rákosi elvtárs nem tudja, hogy szaga csak a szarnak van, a bornak bukéja szokott lenni!

„Szó bennszakad, hang fennakad,

Lehellet megszegik.”

Amennyire Rákosi mosófazéknyi feje elvörösödött, épp annyira sápadt bele a hetyke válaszba a slepp. Senki nem tudta megmondani most mi lesz. Kínos csend lett a környéken úrrá. Csak valahol a távolban szólt a kakukk.

Szerencsére első felindulásból nem történt semmi. De azért L. Sanyi bátyám talán mégiscsak visszafogja magát, ha tudja, micsoda megtorlás jár a dacos és merész felségsértésért.

A karosszékből kirúgva ugyanis éveik szagolhatta a szart, amit emlegetett. Miközben villáját az érett trágyába szúrta, mindig eszébe jutott ez a pillanat.

cardinalis.blog.hu