Gondoltok wartburgban: a Nőnapról másként

Az internetes olvasmányaim egyértelműen fogalmaznak: A nemzetközi nőnap a női egyenjogúság és a nők emberi jogainak napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948-óta) minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.  

Felvetődik bennem: És mi volt előtte?  Elgondolkodtam. A kivívott jog természetesen fontos, ünnepeljük hát! De mit? A jogot vagy a nőt?  Eszembe villan, mintha még napjainkban is probléma lenne a joggal. Azonos munkáért már azonos bér jár? Száz év ide vagy oda, én mindenesetre nap, mint nap tapasztalom – főleg Európa egyre „színesedő”, multikulturális országaiban – akadna még teendőnk bőven.

A pandémia olvasásra bíztat. A témát kutatva egy másik írásban megtudom az „igazi nőnap” hátterét, amelynek központjában a kivívott jog fontossága helyett a nő „nőiességének” megünneplése áll. Az írás megállapítja, hogy lehetne köszönteni a hölgyeket az „Igazi Nőnapon” – „Gyümölcsoltó Boldogasszony” napján – március 25-én.

Idézet az írásból: „Keresztény Magyarországon a közéleti személyek közül ezidáig még nem  akadt senki, aki jogfolytonosságába visszahelyezte volna a Nők köszöntését Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára.”

Harangozó Imre néprajzkutató eképpen nyilatkozott: A Nőnap nem nemzetközi, hanem egyetemes.  Természetesen, hogy egyetemes, hiszen, ha nincs Mária fogantatása, Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.),  akkor nem  lett volna Jézus születése sem, Karácsony (december 25.). Így válhat egyetemessé a Gyümölcsoltó Boldogasszony – Nőnap is március 25-én, mint ahogy Jézus születését a világon minden ember ünnepli december 25-én.

„Üdvöz légy Mária kegyelemmel teljes….”, így köszöntötte  Isten hírnökeként Gábriel angyal Máriát, aki azonnal Igent mondott: „Legyen nekem a Te Igéd szerint!”  Gábriel az az angyal, aki Istentől hozta a Szent Koronát is a Magyarságnak. Ez egybeeséseken komolyan el kell gondolkodni, mikor azt mondjuk, Isten nélkül a Magyarság értelmezhetetlen!

Hagyományosan  több éve tartjuk országszerte (lehet már a nagyvilágban is bárhol.) március 25-én a nőnapot. Budapesten a Budaszentlőrinci pálos kolostorromoknál található, a Gyümölcsoltó Boldogasszony szobor /Dupay Mihály álmát megvalósító, Markolt Sebestyén alkotásában/, melyet az idén 10. éve szenteltek fel a Pálosok és alapvető megoldásként tekintenek az e napon megvalósítandó Nőnapra. Ők indították el az imafolyamot is „Ima Hazánkért, a megszületendő magzatokért”.

 A fotón a Budaszentlőrinci Gyümölcsoltó Boldogasszony szobor a Pálos kolostor romoknál

A nők méltó tisztelete hagyományainkra épülve előrelépést jelent a családalapítások –  s ezáltal a Haza megerősödésében. Mindebből következően a népesedési (demográfiai) eredmények is felfelé ívelő pályára kerülnek. Hagyományainkra épült értékek mentén kell kiállni, a hitet erősíteni, mert különben nincs erkölcsi, keresztény Hazánkat megtartó erő!  E napon /március 25./ van mit ünnepelni. …  Tegyük helyére értékrendünkhöz kapcsolódóan, hagyományainkra épülve e jeles napon a Nők köszöntését, mint ahogy az élet minden területén, a természet rendjéhez igazodva munkálkodunk, hogy a dolgok rendben a helyükre kerüljenek.

A termékenység és a tavasz kezdete, fák, virágok, rügyek éledése, Gyümölcsoltó Boldogasszony a fogantatás, ez a nap március 25-e méltó a Nők köszöntésére. Ekkor kezdik oltani a gyümölcsfákat. A hosszú sötét téli napok után megkezdődnek a tavaszi munkák, mely az év folyamán aztán meghozzák a jó munka gyümölcsét. Ezek a „kezdetektől” való történések igazi okot adnak e napon a Nők köszöntésére.

„Boldogasszony Anyánk, segíts minden NŐT, hogy az anyaságban, az anyai hivatásban keresse és találja meg   élete boldogságát! Te jól tudod, hogy az emberi kapcsolatokat mennyire meggyengíti a bűn  és az önzés, s  emiatt mennyire sérülékeny és törékeny a szeretet.  Segítsd az  édesanyákat  a gondoskodó szeretetben, a gyermekeket  pedig  a  tiszteletben,  hogy  kialakuljon  és  napról napra erősödjön köztük a szeretet, a ragaszkodás, a törődés és a bizalom. 

A magyar néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, szemzés napja. Egy XVI. századi csíziónk szerint az ember ilyenkor Szűz Máriával almát olt. Országszerte máig általános szokás, hogy ezen az ünnepen kell oltani, szemezni a fákat. Székesfehérvár-Felsővároson, a déli Úrangyala-harangszó idején sorra rázzák a gyümölcsfákat, hogy majd bőven teremjenek. A békési szlovákok is különösen foganatosnak tartják az ünnepet az oltásra, szemzésre." írta Bálint Sándor posztumusz a Magyar Kultúra Lovagja az „Ünnepi kalendáriumában”.

„Nem véletlen, hogy az asszonyok számára is kivételes jelentőséggel bírt e nap, hiszen a Szűzanyát buzgalommal, e szent napon volt érdemes kérnie: áldja meg őt gyermekkel.  Csodákat is meséltek arról, hány meddő Nő fogant e fohászoknak köszönhetően.  Legyen példaértékű a család által alkotott élet,  a NŐ-FÉRFI kapcsolatában született GYERMEK -  a teljes CSALÁD minőség KárpátHaza-Magyarországában, s tovább minden saját anyanyelvén beszélő  Nemzetekben, az egész Világon! 

Az írással összhangban  vannak a Csinód, Székelyföld – Úz-völgyéből Gyümölcsoltó Boldogasszony napján elindított „Vándorbölcső programok” is.  Idézve Nagy Balázs gondolataiból: „Ebben a kertben már történtek csodák és hiszünk abban, hogy aki majd a jövőben ide elzarándokol, meg fog erősödni a hitében és a magyarságában. A kápolna kis harangja a gyarapodó magyarságért szól.”

Mi itt Beregben is elindítottunk egy „vándorbölcsőt”. Korpás István a Magyar Kultúra Lovagja (Szatmárcseke) gyűjteményében lévő bölcső 2020-ban újra „megtelt élettel”. A fehérgyarmati Nagy Béla 2007. szeptember 15-én született unokájának, Nagy Boglárka Csengének készíttette a bölcsőt, amely néhány éve már a szatmárcsekei „Kisház” kiállításán várakozott sorsára. A gazda javaslatára, az adományozó engedélyével a bölcső „vándorútra indult”. Első állomásként 2020. december 7-én Mészáros Csenge foglalt el Aranyosszigeten. A bölcső felkeltette a január 30-án született Nick - Vékony Vendel érdeklődését, aki éppen kinőtte ugyan a bölcsőt, de azért kipróbálta karácsonyi látogatásakor, amelyet bátyja, Nimród ringatással tett komfortossá.

Mit kívánhatunk? Kerüljön méltó helyére a Nőket köszöntő nap – az sem baj, ha két alkalommal  köszönjük meg létüket. Köszöntsük hát Őket az Isten adta természet rendjéhez igazodva március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony (is.)

A vándorbölcső története képekben:

1. Nagy Boglárka Csenge, Szatmárcseke 2007-ben

2. Mészáros Csenge, Aranyosapáti 2020-ban

3 Vékony Vendel és Nimród 2021-ben