Az 1934-es tarpai haleső

1934. július 14-én a beregmegyei Tarpa község lakosságát ritka természeti tünemény riasztotta meg. A község határán hatalmas forgótölcsér száguldott végig, majd megnyíltak az ég csatornái s a súlyos esőcsöpekkel együtt apró halak hullottak alá az égből és borítottak el jókora területeket.

illusztráció!

A halak közül többet felküldtek a budapesti halélettani kísérleti intézetbe, amely a vizsgálat alapján megállapította, hogy a csodaesőből származó halak a kurta baiskgok (leucaspius delineatus) fajtájából valók.

Zöldesbarna hátú, ezüstös oldalú és hasú pontyféle az a hal, szívtelen, átlátszó úszókkal, a legnagyobb példányok legfeljebb 8 centiméter nagyságúak. A halak fajtájának megállapításával megoldódik egyúttal származásuk rejtélye is. Az a halfajta Magyarország területén egyedül a Kőrös vizében él, tehát innen került el Tarpára, légvonalban 139 kilométernyi távolságban.

Tudnunk kell még azt is, hogy a baing édesvizek felületén nagy rajokban úszik. Ezzel meg is magyarázódott a tarpai csodaeső rejtélye. Hatalmas forgószéltölcsér száguldott a Kőrös vize felett, olyan erejű szélörvény, hogy felkapta, magával sodorta a Kőrös vizén úszkáló baing-rajt és a halak 130 kilométeres ut után az esőcsöppekkel együtt hullottak alá a magasból.

Prágai Magyar Hírlap, 1934. július 29.

Tarpán 1934-ben és 1942-ben is megfigyeltek halesőt