110 éve, hogy a Mátészalkán négy elemi iskolát végzett zempléni inas megalapította a ma ismert hollywoodi filmipart

Ez a vállalkozás pedig elég jól ment, nem hiába tartják a magyarokat, kiváltképp Zukor Adolfot az amerikai játékfilm atyjának.

Zukor Adolf 1873-ban az Osztrák-Magyar Monarchia területén, a zempléni Ricsén született egy zsidó család tagjaként. Édesapja, Jákob szatócs volt, édesanyja, Liebermann Hanna egy jómódú rabbi családjából származott. Zukor még egy éves sem volt, amikor az apja meghalt, az anyja pedig a fiú hétéves korában hunyt el. Adolf és a testvére, Artúr a nagybátyjukhoz, Liebermann Kálmánhoz kerültek. Liebermann a gyerekeket rabbinak szánta, de Adolf, miután a közeli Mátészalkán elvégezte a négy elemit, elszegődött inasnak Abaújszántóra.

Zukor Adolf 1885-ben, 22 évesen. Fotó: Hulton Archive / Getty Images

A fiatal Zukor 15 éves korában úgy döntött, hogy kivándorol az Egyesült Államokba szerencsét próbálni, 16 évesen pedig már prémkereskedőként dolgozott New Yorkban. Soha nem volt jó tanuló, de mindig, minden helyzetben feltalálta magát.Pár évvel a költözés után már saját szűcsműhelyt nyitott Chicagóban, ami hatalmas ugrásnak számított, mert amikor megérkezett, heti két dollárért takarította mások lakásait.

Nem hökkentett meg, hogy a csapból víz folyt, mert fel voltam készülve a csodákra. Nagyon boldog voltam, hogy sok pénzt kerestem, sok száz olyan fiú között mozogtam, akik hasonló korúak és érdeklődési körűek voltak. Bokszoltunk, baseballoztunk, és magyar dalokat énekeltünk. – így emlékezett vissza Zukor életrajzi kötetében az első Amerikában töltött évekre.

Szüksége is volt a leleményességére, mert amikor kivándorolt a tengerentúlra, az összes vagyona 25 dollár volt, amit árvasági pótlékként kapott. Adolf egyáltalán nem beszélt angolul, de gyorsan feltalálta magát, beilleszkedett a helyi közösségekbe és a jó kapcsolatépítő készségének hála egyre jobb munkákhoz jutott.

Zukor időközben megtanulta a nyelvet is, de élete alighanem legfontosabb momentuma az volt, amikor meglátta a filmben rejlő lehetőségeket.

Zukor Adolf (jobbról az első) és Thomas Edison (jobbról a második) egy Paramount filmszínházban. Fotó: Bettmann / Getty Images

1904-ben beszállt egy úgynevezett filléres bódéba, ahol háromperces mozidarabokat lehetett megnézni egy pennyért. Sokan ezektől bódéktól számítják a filmipar felemelkedését. Zukor egy virágzó iparág egyik legnagyobb szereplője lett, Marcus Loew, későbbi mozimogullal együttműködve egész bódéhálózatot építettek ki. A sikeres üzletnek köszönhetően Zukor némi pénzre tett szert, amit rögtön be is fektetett: megvásárolta a Sarah Bernhardt főszereplésével készült Erzsébet királynő című francia film licencét.

Utólag kiderült, hogy a filmes bódék után ez volt Zukor második legjobb húzása, a mozi ugyanis hatalmas siker lett, a jogokat tulajdonló magyar filmes pedig óriásit nyert az üzleten.

A bevételből 1912. április 8-án megalapította a Famous Players in Famous Plays Company-t és elkezdett szakembereket magához csábítani, hogy vigyenek vászonra nagy sikerű regényeket és színházi darabokat. Mindössze két évvel később Zukornak már egy olyan csapat dolgozott, amelyik képes volt évente akár 30 filmet is legyártani, emellett megnyitották az elképesztő méretű, Standard névre keresztelt, több mint 3500 néző befogadására alkalmas saját mozijukat is. Zukor cége Hollywoodban kibérelt egy narancsfarmhoz tartozó gazdasági épületet, itt rendezték be az első stúdiójukat.

A magyar filmmogul bevezette az azóta alapfeltétellé váló kizárólagosságot is, ami azt jelentette, hogy a stúdió vezető színészei csak a Famous Players in Famous Plays által gyártott filmekben szerepelhettek.

Ebből a közegből került ki több akkori világsztár, például John Barrymore (Drew Barrymore nagyapja) vagy Gary Cooper. A magyar filmes cége 1916-ban terjeszkedni kezdett, egyesültek Jesse L. Lasky Feature Film Company nevű vállalkozásával, az összeolvadásból létrejött cégnek Zukor lett az elnöke. Zukor abban az időben valósággal vadászott a konkurenciára, akit tudott, bekebelezett, aki pedig nem hagyta magát, azt pár éven belül ellehetetlenítette.

Ez az év azért is fontos az amerikai filmipar történetében, mert az említett összeolvadások után létrejött nagy anyacég nem más, mint a világ egyik legnagyobb filmipari vállalkozása, a Paramount Pictures.

A megalakulásától egészen 1932-ig a Paramount volt a filmes szakma legnagyobb cége. A népszerűség ellenére a vállalkozásnak sikerült összehoznia 21 millió dollár veszteséget a nagy gazdasági világválság  éveiben, így egy hosszabb szünetet kellett tartani a működésben. Pár év múlva azonban újra feltámasztották a birodalmat, az újjászervezéstől kezdve a cég a Paramount Pictures Inc. néven futott, az igazgató pedig Barney Balaban lett.

Zukort sem hagyták ki az újjászervezett vállalatból, ő lett az igazgatótanács elnöke.

Az addigra az Egyesült Államokban jól ismert magyar üzletember beszállt a televíziózásba is, a Paramount együttműködési megállapodást kötött az ABC (American Broadcasting Company) tévétársasággal.

Zukor Adolfra – és általában a magyarokra – sokan sztárcsinálóként tekintettek az Egyesült Államokban, akik tudják a siker receptjét. Ez persze nem véletlen, Zukor mellett Amerikában csinált fényes karriert Fried Vilmos (William Fox), akinek a nevéhez fűződik a Fox Film Corporation és a Fox West Coast Theatres mozihálózat, vagy a világhírű rendező, Kertész Mihály is, aki a Casablanca című film rendezőjeként nyert Oscar-díjat.

Zukor Adolf és Barbra Streisand 1969-ben. Fotó:  Erich Kocian / ullstein bild / Getty Images

A sort még sokáig folytathatnánk, mivel a különböző bevándorlási hullámokkal mindig érkeztek tehetséges magyar filmesek az Egyesült Államokba.

Zukort nemcsak elismerték, hanem szerették is a tengerentúlon, az egyébként kemény üzletember mindig szívesen nyilatkozott, jó kapcsolatot ápolt a sajtóval, ezáltal a nyilvánossággal. 1949-ben életművéért Oscar-díjjal tüntették ki, a századik születésnapját pedig túlzás nélkül egész Hollywood megünnepelte. Zukor Adolf még csillagot is kapott a Hollywoodi hírességek sétányán. Az életrajzi könyvéből kiderült, hogy a magyar filmmogulnak mindig is fontos maradt a származása, többször is említette ezt a visszaemlékezéseiben. 

A szóbeszéd szerint a hollywoodi magyaroknak volt egy mondásuk is, bár azt egyik forrás sem említi, hogy pontosan kitől származik az idézet, miszerint: "Nem elég magyarnak lenni, de azért segíthet."