Az első népszámlálás Vámosatyán

1870 óta Bereg vármegye településeinek majdnem 80%-a apad folyamatosan és tendenciózusan. Lónyának évente 15 fővel, Vámosatyának 14 fővel apadt a lakossága. A két utolsó népszámlálás (2011, 2022) között a legnagyobb veszteséget Gulács, Lónya, Tiszaszalka és Vámosatya szenvedték el.

Ma már szinte közhelyszámba megy az a megállapítás, hogy a beregi falvak lassan elöregednek. Az öregedési index alapján a Vásárosnaményi kistérség 14. a magyarországi kistérségek sorrendjében. Az elöregedésben az utóbbi évtizedekben Barabás, Lónya, Márokpapi, Mátyus és Vámosatya járt az „élen”.

Az első teljes körű magyarországi népszámlálást II. József rendeletére hajtották végre. Maga az összeírás 1784-1785-ben zajlott. Ekkor történt meg országszerte a házak számozása is. Minden ház homlokzatára felfestették a számot, s hátul, a ház fedett részében is valahol fel kellett tüntetni azt. [II. József halála előtt ezt a rendeletét is eltörölte]

A népszámlálás fő jellemzője a teljeskörűség és a német precizitás volt, amit a közigazgatási hatóságok a katonaság segítségével hajtottak végre. A népszámlálás során összeírták a községek, házak és családok számát, megállapították a népesség megoszlását vallás, nem és életkor, valamint foglalkozás, illetve társadalmi állás szerint.

A népszámlálás eredménye szerint Magyarországon a lakosság száma 9,2 millió fő volt, aminek 55%-a katolikus, a második legelterjedtebb vallás az ortodox volt, melyet Magyarországon a lakosság ötöde követett, míg a lakosság 14%-a református, 8%-a evangélikus és mintegy 1%-a zsidó vallású volt.

A városias jellegű lakosság 10% alatt maradt, az országban nagyvárosok alig voltak, a mintegy 13 000 falu és 1300 puszta népessége elszigetelten élt. A felnőtt korú férfiak mintegy 80%-a paraszt, 8%-a pap vagy nemes és csak 4%-a volt iparos-kereskedő. A női népességről a létszámukon kívül nem tudunk meg semmit a statisztikából, a katonaság adatait pedig hadititokként kezelték.

Mivel friss adatokra a későbbiekben is szükség volt, II. Lipót újabb népszámlálásra vonatkozó rendeletet adott ki. Ennek megfelelően 1805-ben, 1820-ban, 1838-ban, 1850-ben és 1857-ben is tartottak népesség-összeírásokat, amelyek azonban csak részösszeírások voltak.

A meglévő adatokban vannak pontatlanságok is. Így például Atya [Vámosatya] községet Ung vármegye Tiszaháti járásában említik, holott Ung vármegyében nincs és nem is volt ilyen járás, az Bereg vármegyében volt. A községi birtokosok nevét sem közölték, mert az összesítést végzők szerint azok alig voltak olvashatók. A korábbi birodalmi becslések szerint a Magyar királyság lakossága mindössze 4 millió fő, így a népszámlálás nagy meglepetést keltett kormányzati körökben, mert valójában 9,5 millióan éltek a magyar királyságban.

Az első népszámlálás során Vámosatya községben a számlálást végző hivatalnokok és katonák 48 házat találtak, amelyekben összesen 52 család élt, tehát volt négy olyan ház, amiben két család is lakott, valószínűleg két generáció.

A népesség száma 286 fő volt. A falu 51 családja keresztény volt, egy pedig zsidó vallású. A férfiak közül 52 volt házas és 103 nőtlen. Összesen 129 nő élt a faluban. Fontos adat, hogy az összeíráskor 155 gyermeket neveltek a családok.

Az első népszámlálás érdekessége, hogy Vámosatyán két egymást követő évben történt adatfelvétel, így nyomon követhető, hogy egy év alatt milyen változás történt a faluban. A két adat összevetéséből megállapítható, hogy 1785 és 86 között a faluban épült egy új ház, született egy gyermek, egy fő külföldről hazatért, egy férfi és négy nő temetésére került sor. A keresztény nőtlen férfiak száma 103-ról 110-re nőtt, tehát 7 fiúgyermek vált felnőtté. A zsidó családban is volt temetés, mégpedig kettő, az idős házaspárt temették a faluban.

A témáról bővebben Vámosatya honlapján (www. vamosatya.hu) lehet olvasni.

SzJJ

A cikk Vámosatya Önkormányzatának és polgármesterének támogatásával jöhetett létre.