Napokon belül megyénkben is központi csapást (is) mérnek a vérszívókra.

A szúnyogok elleni harcot az idén is – ahogyan 2013 óta minden évben – a katasztrófavédelem irányítja, és kétféle eljárással lépnek fel a vérszívók ellen: a szúnyoglárvák ellen biológiai gyérítést alkalmaznak, míg a kifejlett szúnyogok (imágók) ellen kémiai kezeléseket végeznek.

Az országos gyérítésen túl a települések is mindent megtesznek azért, hogy minél kevesebb szúnyog keserítse az emberek életét. Nyíregyházán a NyírVV Kft. többek között melegköd-képző technológiával igyekszik gyéríteni a röpködő vérszívókat. A kipermetezett irtószer emberre, melegvérű állatokra és növényekre nem ártalmas. Az idei évtől a levegőből nem szabad irtani a szúnyogot.

– A biológiai kezelés esetében a hatóanyag egy baktérium termelte fehérje, egy olyan toxin, ami a szúnyoglárvák bélrendszerébe jutva aktiválódik és végez velük. A felhasznált dózisban csak a szúnyoglárvákat pusztítja, minden más élőlényre ártalmatlan – mondta el lapunknak Dóka Imre, és megjegyezte: a fehérjét permet vagy granulátum formájában kell eljuttatni a szúnyogbölcsőnek tekinthető területekre, például az ártéri erdőkbe.

A katasztrófavédelem kiemelt célja, hogy minél nagyobb arányú legyen a biológiai szúnyoggyérítés.

– Ez nem azt jelenti, hogy egy csapásra megszűnik a vegyszerek alkalmazása, hiszen az imágók ellen nincs biológiai módszer, továbbra is szükség lesz kémiai kezelésekre. Amíg az időjárás megengedi, folyamatos a biológiai készítmények kijuttatása a már ismert, illetve újonnan azonosított tenyészőhelyekre – fogalmazott Dóka Imre. – Ha a környezeti feltételek hirtelen megváltoznak, országszerte áttekinthetetlen mennyiségű pocsolya, kis méretű állóvíz alakul ki, és nagy tömegű szúnyograjzás kezdődik, akkor az imágók ellen a kémiai irtószer permetezését is bevetik. A biológiai és vegyszeres védekezés arányát mindig az aktuális helyzet dönti el most és a jövőben is.

A kémiai szúnyoggyérítést, vagyis az irtószer permetezését kizárólag a települések belterületén lehet végezni, az idei évtől már csak földi módszerrel. A kifejlett szúnyogok gyérítésére szolgáló, alacsony dózisú készítményt földi úton, platós terepjáróra vagy kisteherautóra szerelt berendezésekkel juttatják ki. A csípőszúnyogok rendkívül érzékeny rovarok, így egészen kis mennyiségű készítményre van szükség, alig több mint fél litert használnak fel hektáronként.

– Ez a dózis a legtöbb rovarra nincs káros hatással, a méhfélék és más beporzó szervezetek, továbbá a rovar­evő madarak legfontosabb táplálékai sem sérülnek a kezelések miatt – hangsúlyozta a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője. A permetezéseket földi járművekről végzik az esti, éjszakai órákban. A hatóanyag néhány óra alatt lebomlik, csak a területen aktuálisan tartózkodó szúnyogokat pusztítja el. Emiatt is fontos a szúnyogok utánpótlását biztosító, ház körüli mikrotenyészőhelyeket megszüntetni, hiszen ezeket szervezett módon nem lehet elérni.

– A szúnyoggyérítés helyszíne mindig attól függ, hogy az ország mely területén a legnagyobb a szúnyogártalom, ezt pedig a szakértői vizsgálatok határozzák meg. A szúnyog­gyérítéssel érintett terület a csípőszúnyogok számától függ, ezért csak egy, másfél héttel lehet előre meghatározni, hogy mikor, hol és hány hektáron permeteznek a következő héten – mondta Dóka Imre, és megerősítette: minden esetben egyeztetnek az önkormányzatokkal is, hogy hol, ki végzi el a gyérítést.

Várhatóan napokon belül megyénkben is központi csapást (is) mérnek a vérszívókra.

forrás: szon.hu