Élővé tenni a múltat, s óvni az értékeket - Szatmár-Bereg Akadémia Vásárosnaményban

A Nyíregyházi Egyetem és a Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Önkormányzat 2019-ben indította útjára a Szatmár-Bereg Akadémia elnevezésű programsorozatát, melynek célja, hogy a felsőoktatási intézmény oktatói megosszák kutatási eredményeiket a megyében élőkkel,  és felmérjék, hogyan tudnak a leghatékonyabban bekapcsolódni a térség fejlesztésébe.

Fotó: Dodó Ferenc/szon.hu

A korábbi találkozók résztvevői hallhattak arról, milyen módon ápolják a Petőfi-hagyományokat Szatmárban, hogyan lényegültek át a néprajzi elemek szépirodalmivá Móricz Zsigmond novelláiban, de a Luby család története is megelevenedett az előadások során. Pénteken a Trianon-trauma máig tartó hatásáról dr. Vinnai Győző történész, országgyűlési képviselő beszélt, dr. Viga Gyula etnográfus az időszakos vándorlás jelentőségét részletezte a paraszti kultúrában, de a Beregi Múzeum és a vadászati kiállítás kincsei is feltárultak a rendezvény vendégei előtt.

Az akadémia ötlete a Luby Társaság elnökségétől ered: ők voltak azok, akik nemcsak kitalálták a sorozatot, de el is kezdték – a két sikeres programot azért nem követte eddig több, mert a pandémia közbeszólt. Most viszont ismét találkozhattak az előadók és az érdeklődők, az eseménynek a vásárosnaményi Hunor hotel adott otthont. Kiss Kálmán oktatóként, egyben a Luby Társaság elnökeként mesélt az akadémia céljairól, törekvéseiről, s úgy fogalmazott: az egyetem megmutathatja, hogyan szolgálja az itt élők boldogulását.    

Érdemes itt élni, megöregedni

– Nem véletlen a Bereg szíve elnevezés: Vásárosnamény a térség motorjaként a kultúra és a gazdaság terén is szeretné erősíteni az ország ezen szegletét. E törekvéseinknek eredményeik is vannak, legutóbb például a vadászati kiállítás három kiemelt helyszínének egyikeként fogadhattunk vendégeket, s mutathattuk meg kincseinket. Az a célunk, hogy a város, s a környék lakói úgy érezzék: érdemes itt élni, és megöregedni – így fogalmazott Filep Sándor polgármester.

– Abban, hogy ez így legyen, nagy szerepet játszhatnak az akadémiához hasonló kezdeményezések – mondta Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke, aki úgy vélte, ahhoz, hogy a lakóhelyünket jobban megismerjük, tisztában kell lennünk a történelmünkkel. 

– A helyi közösségeknek élővé kell tenniük a múltat, feltárni és védeni az értékeiket, mert ezek nélkül nem alakul ki az az identitás, amire az elkövetkező ezer évben építhetünk – fogalmazott az alelnök, és hozzátette: bízik benne, hogy megyénk más térségeiben is létrejöhetnek a Szatmár Bereg Akadémiához hasonló kezdeményezések.

Érezzék a sajátjuknak a szülőföldjüket!

– Legyen szó oktatásról vagy foglalkoztatásról, a politikusoknak napjainkban jóval nagyobb a felelősségük, mint korábban – ezt mondta Kovács Sándor országgyűlési képviselő, és hozzátette: az intézményeknek kiváló szakembereket, s kétkezi munkásokat kell képezniük, de kiművelt emberfőkre is szükség van. És főként olyan emberekre, akik a sajátjuknak érzik azt a helyet, ahol élnek, mert akkor szívvel, lélekkel dolgoznak, tesznek érte. A képviselő arról is beszélt, hogy kezd eltűnni az a falusi, paraszti életforma, ami jelen helyzetben nagyon sok ember életét könnyítené meg. 

– Az, aki megtermeli a zöldséget, gyümölcsöt, csirkét vagy disznót tart, egyrészt sokat spórolhat, másrészt nem kell attól tartania, hogy élelem nélkül marad – mondta.        

Az egyetem jó választás

– A tudományt művelő emberként és az intézményt képviselő vezetőként is szívesen veszek részt ilyen eseményeken – mondta dr. János István, a Nyíregyházi Egyetem mb. általános rektorhelyettese, intézményvezetője, aki többek között arról beszélt, hogy a beregi térség az egyetem egyik fontos beiskolázási körzete, az pedig, hogy meg tudják szólítani a fiatalokat, különösen fontos. 

– Meg kell győznünk őket arról, hogy a Nyíregyházi Egyetem jó választás, majd elérni, hogy a tanulmányaik befejezése után visszatérjenek abba a községbe vagy városba, ahonnan elindultak, hogy hasznosíthassák a tudásukat – tette hozzá. 

szon.hu