Vámosatyán egy álom valóra vált - már látogatható a Büdy-vár
- Írta: Háromhatár
- Közzétéve Helyi hírek
A Büdy-vár nem tartozik a nagy hírnévvel rendelkező váraink közé, nem olvashatunk róla történelmünk lapjain ostromokról, hősies helytállásról szóló feljegyzéseket, a krónikások nem írták meg építését és pusztulását sem.
De tény, hogy létezett és szervesen illeszkedik Kárpátalja várainak sorába. Munkács vagy Szatmár ostromára induló seregek történetében szinte mindig feltűnik Vámosatya neve, hiszen az ostromra felvonuló seregek utánpótlását veszélyeztette.
A várrom Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán határ közelében található Vámosatya kisközség határában, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Tisza jobb partján. Vámosatya község neve először több mint 700 évvel ezelőtt 1289-ben tűnt fel oklevelekben.
Nevének „vámos” előtagja azt jelöli, hogy 1341-től 1910-ig vámjoggal bírt. A birtokán lévő hidak használatáért a földbirtokos a költségeire hídvámot szedhetett. A környékén lévő 11 hidat a Munkács és Beregszász irányába történő só szállítás miatt folyamatosan rendben kellett tartani. A vámszedési jog a környező mocsarak lecsapolásával szűnt meg.
Vámosatya és Gelénes között a Csaronda és Mirc patakok vizével táplált vizesárokkal körülvett erődöt írás először 1524-ben említette.
A ma látható romok egy kis kővárról regélnek. Ennek története akkor kezdődött, amikor 700 arany forintért Büdy Mihály beregi főispán, a munkácsi vár kapitánya, erdőbirtokot vásárolt a környéken. A kővárat vélhetően az idősebb Büdy Mihály Bereg megye főispánja építtette 1539-48 közötti időben, hogy birtokainak központja legyen.
2006 tavasza. A térinformatikusok felmérése. (Fotó: Dr. Szabó József János)
A viszonylag békés éveket a mohácsi csatát követő kettős királyválasztás után Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd híveinek évtizedekig tartó csatározásaiban a váracska is fontos hadi szerepet kapott, ugyanis a munkácsi és szatmári várak ostromára vonuló hadakozó felek utánpótlási vonalát veszélyeztette. A tulajdonos, Büdy Mihály beregi főispán mindvégig a Habsburgok pártján maradt, mert a főispáni kinevezés és a munkácsi uradalom feletti hatalom az azt birtokló királytól függött.
Az eredeti falak a régészeti feltárás után. (Fotó: Révész Ferenc)
A források több ostromot is említenek. 1557-ben az Erdély-párti Balassa Menyhért serege ostromolta a kicsiny erődítményt, ahonnan Büdy I. Mihály Munkácsra vonult, majd a béke időszakában ismét visszaköltözött birtokai központjába.
1564-ben Szatmár ostromára induló somlyai Báthori István vette ostrom alá. A várat Büdy II. Mihály feladta és Boldogkővárába telepedett át.
Az állagmegóvás kőműves munkái 2022 októberében (Fotó: Révész Ferenc)
A Büdy vár pusztulásának pontosabb körülményei nem maradtak fenn. A források 1660-ban már, mint elhagyott „puszta vár”-at említik. A XVII. század elején a Büdy család férfi ágon kihalt, majd több rokon kisbirtokos kezén ment keresztül a vár, míg elhagyatva pusztulásnak indult.
Romjai ma már gépjárművel is megközelíthetők, falai látványosak.
Mindez annak köszönhető, hogy Szász József polgármesternek volt egy álma, a Büdy vár feltárása és segítségével a falu bekapcsolása a környék idegenforgalmába. Ez az álom az elmúlt évben, 17 év után valósult meg. Dr. Berényi László, a község díszpolgárának kezdeményezésére 2005 őszén a bozótot és a teljesen elvadult akácost kiirtották, így a vár közvetlen környezete áttekinthetővé vált.
A Büdy vár 2006 februárjában, az első szemle idején.(Fotó: Dr. Szabó József János)
A kitermelt fából esőbeállókat pihenő padokat, asztalokat és WC-t készítettek a kirándulók számára. Ezzel turisták érdeklődése is megnőtt a várrom iránt, amihez segítséget adott Vámosatya község első Internetes honlapja is, ami szintén Dr. Berényi munkája volt.
2006 februárjában történt az első felmérés. A hó borította várromról fotók és vázlatok készültek. Tavasszal térinformatikai felmérést készítettek a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi egyetem térinformatikus szakmérnök hallgatói.
2006 tavasza. A térinformatikusok felmérése. (Fotó: Dr. Szabó József János)
Az felmérésről készült „Összegzést” elküldték a Műemlék Helyreállítási és Restaurálási Központnak (ÁMRK), azonban hamar kiderült, hogy a rendelkezésére álló források nem elegendőek sem a vár részleges feltárására sem a meglévő falak állagmegóvására.
2022 decemberében a kőműves munkák befejezése után (Fotó: Révész Ferenc)
Szász József tudta, hogy a várat eredeti állapotában már nem tudják helyreállítani, de pályáztak a várrom turisztikai látványossággá tételére. Végül a 2015-16-ban a Megyei Fejlesztési Ügynökség és a megyei önkormányzat által kiírt turisztikai pályázaton hozzájutottak a várva várt forrásokhoz. A két részletben kapott 145.636.480 Ft segítségével 2022-ben végre megvalósulhatott a régészeti feltárás és elkezdődött az állagmegóvás.
Vámosatya képviselőtestülete
A feltárást vezető régészcsoport mellett meg kell említeni Szászi Ernő vállalkozó nevét is, aki brigádjával elvállalta a vár falainak konszolidálását.
A rendkívüli, energiát és időt igénylő szervező munkában Szász József Vámosatya község polgármestere azon tevékenykedik, hogy megőrizze azokat az emlékeket, amelyek Vámosatya 700 éves múltjának bemutatásával ide csalogatja a turistákat. Polgármesteri tisztsége alatt 2020. január 22-én a Magyar Kultúra Napján a Falvak Kultúrájáért alapítványtól a „Bereg Mintafaluja” címet vehette át.
Legjobban ennek az elismerésnek örült, mert úgy érezi, hogy nemcsak az ő és a képviselő testület munkáját ismerték el ezzel, hanem az egész települést. Ez jelentett számára igazi beteljesülést, álmai megvalósulását, ez a bizonyítéka annak, hogy az értékteremtő és alkotó munkát érdemes volt teljes odaadással végezni a mai napig.
2022. decemberére, 17 év után a vámosatyai Büdy-vár bemutatható a nagyközönség számára és bekapcsolja a falut a környék idegenforgalmába.
A vár udvara a bejárat felől. (Fotó: Bancsiné Mile Erzsébet)
Gondoskodtak arról is, hogy aki többet szeretne tudni a 700 éves településről, az hozzá jusson a megfelelő szakszerű információkhoz. A település honlapja (www.vamosatya.hu) valamint a könyvtárban is megtalálható kétkötetes monográfia – aminek készítője Dr. Szabó József János a község díszpolgára–, alkalmas erre.
A várfal a kúttal (Fotó: Bancsiné Mile Erzsébet)
Az idelátogatóknak a várromon kívül három látványtár, az Árpád-kori templom, a 18. századi harangláb és a vár látogatóközpontja biztosít akár egész napos látnivalót.
Dr. Szabó József János hadtörténész és Szász József Lónyay Menyhért díjas polgármester
A vár kutjának maradványai 2006 februárjában. (Fotó: Dr. Szabó József János)
A megmentett kút 2022. decemberében: Fotók - Bancsiné Mile Erzsébet