Végső búcsú Murguly Lajostól

Táncostársai, barátai, tisztelői búcsúztak tegnap Murguly Lajostól az utolsó mo-i „autentikus” táncostól, aki nem próbatermekben sajátította el a táncot, hanem beleszületett ebbe a kultúrába.

Tehetségére nagyon korán felfigyeltek 1955-ben hat évesen már Budapesten szerepelt Dancs Lajos Nagyecsedi Lakodalmas c. szokásfeldolgozásában.

1975-ben kapta meg a Népművészet Ifjú Mestere, 2023-ban a Népművészet Mestere címet. Ezek a címek többet jelentenek, mint egy kitüntetés, azokat az elismert, környezetükre hatást gyakorló, mintaadó egyéniségeket illeti a díj, kiknek tudása a magyar szellemi örökség része.

Lajos gazdálkodó, kulák családba született, olyan családba, aki minden agitáció ellenére sosem lépett be a tsz-be. Nehéz, küzdelmes élete volt, fiatalkorától kezdve átélte a paraszti élet minden nyomorúságát.

Táncában őstehetség volt! Szenvedélyes, kirobbanó, elsöprő, elsodró volt a tánca. A tánc jelentette számára az életet! A táncban érte el országos sőt nemzetközi sikereit, hihetetlen népszerűségét. Élete végén is a a legnagyobb örömet az jelentett számára, ha megszólalt a zene és büszke mosollyal a szája szögletében, dicsérte a gyerekeket, akik az ő verbunkját táncoljak.

Magánéletében nem volt sikeres! Önmagával sem volt békességben, feszültségekkel terhelt életében, változó hangulataiban keserűségét az ital sem tudta feloldani.

De az élete megszépült a táncban!

Családot, támaszt az együttesben talált. 1980-tól a nagyaecsedi hagyományőrző együttesben szerepel, fellépéseiken mindig velük van, csakúgy mint a Muharay Szövetség programjaiban. Ahol megjelenik vitathatatlanul ő a sztár, s néhány ütem után vastaps kíséri táncát.

1972-ben készítette Tímár Sándor a szatmári táncok c. koreográfiáját. A Szegedi Dóm tér Nemzetközi néptáncfesziválján, a Bartók Táncegyüttes tagjai között ott táncolt, mint vendég, a 23 éves adatközlő Murguly Lajos. 1972. az én életemben is fordulópont, ekkor kezdtük el a közös munkát Tímár Sándorral, Sebő Ferenccel, Martin Györggyel. Első közös programunk a bp-i Rózsavölgyi Parkszínpadon bemutatott „Arra alá messzire c. műsor volt. Ez volt az első olyan nyilvános néptáncelőadás Budapesten, amelyben közös műsorban szerepeltek adatközlők Nagyacsedről, Elekről, Méhkerékről, sőt Erdélyből is és a fiatal táncházasok, a Sebő, a Délibáb együttes, a Rácz Testvérek és a fiatal énekeslányok.

Az 1200 fős, főleg fiatalokból álló közönség kitörő tapssal ünnepelte az adatközlőket köztük az ecsedieket, de nagy érdeklődéssel jelentek meg a programon, a bp-i néprajzosok, néptánckutatók, zenészek. Martin György akkor fedezte fel Murguly Lajost és beszélte rá, hogy induljon a Népművészet ifjú mestere címért. Már nem emlékszem ki töltötte ki a jelentkezési lapját, megszületett a dolgozat is és 1975-ben az elsők között kapta meg a címet.

Azóta táncol, róla elmondhatjuk, hogy táncolt egy életen állt, táncolt amíg élt.

Muharay Elemér Népművészeti Szövetség