Már a betakarításra is készülnek - megbeszélést folytatott a Vásárosnaményi Gazdakör tagsága

A Vásárosnaményi Gazdakör tagsága találkozott Vásárosnaményban, a Kovács étterem konferenciatermében. A találkozó célja a 2019. január 29-én, a beregi városba látogató Dr Nagy István agrárminiszter fogadásának előkészítése, valamint azon problémáknak az összegzése amelyek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gazdákat sújtják, és orvosolható lehet akár kormányzati segítséggel is.

A Vásárosnaményi Gazdakör elnöke Bori Vilmos nyitotta meg a találkozót. Megköszönte a 2018-as, ipari alma ára miatt kialakult demonstráció résztvevőinek a türelmét és kitartását, valamint külön kiemelte Vásárosnamény Önkormányzatának, és Filep Sándornak, a város polgármesterének a gazdákkal szemben tanúsított empátiáját. Az elnök a tagságnak beszámolt az elmúlt héten Budapesten, a léalma ár ügyében megtartott háromoldalú találkozóról, amelyen a minisztérium mellett jelen voltak a feldolgozó üzemek valamint a gazdák képviselői.

Filep Sándor Vásárosnamény polgármestere elmondta, a 2018-as, a városban működő léüzemet is érintő nyár végi blokád alatt átérezte a gyümölcstermelő gazdák helyzetét. Véleménye szerint a problémát, a gazdák multikkal szembeni kiszolgáltatottságát nem lehet egy év alatt megoldani, legalább öt-tíz esztendő szükséges. Ebben akár az is megoldást jelenthet, hogy új almafeldolgozó üzem, vagy üzemek létesüljenek a környéken.

Rácz Imre Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke elmondta, a 2018-as esztendő nem volt egy fényes éve az gyümölcstermelőknek. Az évtized legviharosabb évét tudhatjuk magunk mögött, amelyben jól vizsgázott a május 1-én üzembe állított jégkármentesítő rendszer. - mint elmondta - az eddigi átlaghoz képest 70%-al kevesebb jégkár bejelentés érkezett, ezzel országos szinten több milliárd forint nyereség maradhatott a gazdák zsebében.

Az elnök foglalkozott még a klímaváltozás, és az ezzel járó aszály kérdésével. Véleménye szerint fontos az öntözési rendszerek fejlesztése, vagy ahol még nincs azok kialakítása. Országos szinten 17 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből a pénzből jut az öntözőcsatornák helyreállítására, valamint új öntözőcsatorna rendszer kiépítésére is.

Jelentős problémája a helyi gazdáknak a betakarítási idény alatti munkaerő hiány. Megoldás lehet az idénymunka ideje alatt akár a közmunkaprogram felfüggesztése, vagy más típusú munkaerő átcsoportosítás. A megoldásra a kamara is keresi a lehetőséget - mondta el az elnök. Jelentős azon gyümölcstermelő gazdák száma, akik bár étkezési almát termeltek, a munkaerő hiány nem tudtak időben betakarítani, így a túlérés miatt jelentős veszteséggel csak ipari almának tudták eladni a termésüket.

A jelentős veszteség egyik oka az ipari alma árának eddigi nem megfelelő árképzése. Rácz Imre elmondta, a kamara a felvásárlási ár árképzését egy "képlet" alapján képzeli el, amelyben francia minta alapján több tényező is szerepet játszik. Elmondta, hogy ennek a "képletnek" tartalmaznia kell várható termést, a világpiaci árat valamint az almasűrítmény eladási árát. A képlettel alkalmazásával stabilizálódhat az ipari alma felvásárlási ára, mert jelenleg a feldolgozó üzemek csak a termésmennyiség alapján adnak árajánlatot a termelőknek.

A tanácskozáson szóba került még a almatermelő gazdák, és a feldolgozó üzemek közötti szerződések kérdése. Bakti János, a Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei élelmiszeripai ügyekért felelős alelnöke elmondta, fontos, hogy a probléma törvényi szabályozással legyen konkretizálva. A törvényben kell szabályozni a szerződések kötelező elemeit, köztük a szerződés megkötésének határidejét, valamint a legfontosabb pontot, az első beszállításhoz képest legalább harminc nappal korábban közölt felvásárlási árat. 

A megbeszélésen szóba került még egy, esetlegesen gazdák összefogásával üzembe álló gyümölcs feldolgozó üzem létrehozásának lehetősége is. Bár ez egy hosszú távú terv, a közeljövőben elképzelhető, hogy a megfelelő felvásárlási ár megteremtése érdekében közös értékesítés is létrejöjjön.

A közös értékesítés létrehozásában, elérésében, megszervezésében a falugazdász hálózat nagy segítséget nyújthat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gyümölcstermelőknek.