Családokat tart el a "szegény ember tehene" Tiszaadonyban
- Írta: Kelet Magyarország
- Közzétéve Helyi hírek
A jó kétszáz évre visszanyúló tiszaadonyi kecsketartás hagyományát élesztette újra egy 1999-ben elkezdett program. Bár Bereg-szerte mindig a szarvasmarhatartás vitte a prímet, a kívülről még ácsingózva bámult közös európai piac hatékonysági versengésében a kis, közepes tehenészetek errefelé is alulmaradtak.
fotó©Galambos Béla/kelet.hu
Egy központilag indított állami programhoz csatlakozva alapított szociális szövetkezet keretein belül a hátrányos helyzetű Tisza-parti faluban hirtelen föltámadt az érdeklődés a szegény ember tehenének tartott kecskék iránt.
A tettek mezejére lépve, fáradtságot nem ismerő, országos piackutatást követően egy szociális szövetkezet keretében stabil vállalkozási alapokon nyugvó közösségi kecskefarmot és tejfeldolgozót hoztak létre a valamikori téeszmajorban.
– Az nyilvánvaló volt, hogy termelni csak úgy szabad, ha a termék folyamatosan el is adható. Ezért aztán a kecsketejből készült gomolya- és sajtféleségeikkel a már piacot hódítókkal előzetesen megállapodtam, hogy felvásárolják önkormányzatunk leendő termékeit. Amikor az értékesítés útja már tiszta volt, a téesz felszámolójától meg kellett vásárolni két nagyobb istállót, s két hektár legelőt.
Az istállókat felújítottuk, állattartásra alkalmassá tettük. Vásároltunk három bakot és kilencvenhárom anyakecskét. A kecskék takarmányának megtermelésében segített az Út a munkához program, amelynek keretében a vízügy gátjainak oldalán, meg a környék focipályáin termett, s lekaszált szénát, s füvet mi gyűjthettük be. A téli takarmányt pedig a helybéli gazdáktól szereztük be, ezzel is árbevételhez segítve őket. Ezek után kezdődhetett a sajtkészítés – emlékszik vissza a majd’ húsz évvel ezelőtt történtekre Lakatos József.
– Nem volt problémamentes az indulás, és a folytatásban is akadtak gondjaink, ám mindez már a múlté – teszi hozzá a polgármester, miközben az épp kapacitásbővítő korszerűsítés alatt lévő sajtüzemet járjuk be. – Amióta hét évvel ezelőtt elindultak a közfoglalkoztatási programok, a fejünk se fáj. Ezek ugyanis kiválóan illeszkednek a mi kecskesajttermelő profilunkhoz is.
Az utóbbi három esztendőben négy pályázatunkkal több mint 120 millió forintot nyertünk korszerű berendezések – például egy vákuumcsomagoló gép – vásárlására, az üzem épületének bővítésére. Jelenleg ebben az öt embert foglalkoztató szociális szövetkezetben naponta átlagosan ezer liter – itt a farmon kifejt, illetve a környező településekről begyűjtött – tejet, és évente 15 tonna kecskesajtot termelünk.
Legnagyobb vevőink között említhetem a CBA-t, több budapesti szállodát és a térségünk kórházait. Az pedig büszkeséggel tölt el, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktár Bizottság úgy döntött, megyei érték a tiszaadonyi kecskesajt is – teszi hozzá búcsúzóul a roma családok tucatjainak megélhetést jelentő programot menedzselő tiszaadonyi polgármester, Lakatos József.
Galambos Béla/ kelet.hu
