Csicsóka, nem csak cukorbetegeknek

A csicsóka fontos diabetikus étel alapanyag lehet, gumói hasonlítanak a burgonyáéhoz, azonban nem rokonok, mivel a naprafogóval áll rokonságban. A csicsókagumó fogyasztása kedvező hatással bír cukorbetegség és a kóros elhízás ellen.

A benne található nyomelemek támogatják a szívizom, az idegrendszer működését, védik az érrendszert, a szervezetben található nyálkahártyákat és megelőzik a terhességi hipertóniát.

Bacsikné Szigeti Gabriella vagyok, Okleveles Gyógynövényalkalmazási szakember, természetgyógyász, fitoterapeuta. Cikkeimben a természet kincsével, a gyógynövényekkel történő lehetséges kezelésekről írok.

A csicsóka (Helianthus tuberosus) a fészkesek családjába tartozó gumós, évelő növény. Észak-Amerikából a 17. század elején került Európába. Bár botanikailag a napraforgók rokona, formája és íze leginkább a burgonyához hasonlítható. Elterjedését előmozdította, hogy nagyon igénytelen növény, jól tűri a szárazságot, hazánkban főleg a homokos területeken terjedt el.

A csicsókagumó az úgynevezett civilizációs megbetegedések általános megelőzését szolgáló preventív élelmiszerek körébe tartozik, emellett a kialakult betegségek terápiáját is támogatja (regeneráció, roboráció, bélrendszeri immunitás növelése, általános immunerősítés, stb.). Rosttartalma magas, ásványianyagokban és vitaminokban gazdag.

Kisgyermekek energia és elektrolit-egyensúlyát, hőháztartását jól szabályozza, egyenletessé teszi az anyagcserét, energiaforgalmat. Nem gátolja a kisgyermekek hízását, testi fejlődését, sőt megfigyelték a soványabb szervezet erősödését, hízását is.

A csicsóka rendszeres fogyasztása az idegrendszeri stabilitást támogatja, segít az általános szellemi erő megőrzésében. Gyermekek és ifjak idegrendszeri és szellemi stabilitását, állóképességét megerősítheti, segíti a figyelem fókuszálását, koncentrációképességet támogatja. Felnőtteknél, a szellemi koncentrációt és lelki állóképességet igénylő tevékenységek egyik segítője. A mentális terhelhetőséget, teljesítőképességet emeli. Szellemi foglalkozásúak hasznos tápláléka. Felelősségteljes, kombinációképességet igénylő munkakörök esetében használata előnyös. A fizikai és lelki stressz leküzdésének hatékony eszköze lehet, mert biológiai úton növelheti a stressz tűrő képességünket.

A csicsókában található fruktóz (gyümölcscukor), fontos tápanyag, fogyasztása során a szervezet nem veszi igénybe az inzulinos lebontási folyamatot, ezért cukorbetegek számára kifejezetten előnyös. A csicsókában található 14-16 % inulin metabolizációjához nincs szükség inzulinra, sőt a már meglévő inzulin függőséget is csökkenti és megkönnyíti a vércukorszint beállítását. A csicsókagumó magas kálium, kalcium, magnézium és foszfortartalommal rendelkezik, nátriumtartalma alacsony, vasat is tartalmaz.

Szív- és érrendszeri betegségek esetében a csicsóka fogyasztása a vér szabad zsírsavtartalmának csökkenésével járhat együtt. A gumóknak magas réz, króm, mangán és cink tartalma van, de számos egyéb elemet is tartalmazhatnak az adott termőhelytől függően (szelén, bór, stb). Az említett nyomelemek támogatják a szívizom, az idegrendszer működését, az anyagcsere-folyamatokat, az enzimatikus működést, védik a bőrt, érrendszert, nyálkahártyákat, megelőzik a terhességi hipertóniát, és számos egyéb létfontosságú folyamatban részt vesznek. A rendszeres csicsókafogyasztással csökkenthető a vér húgysavszintje. A túltáplálkozásból eredő elhízás, vesekő, köszvény, hipertónia, valamint a szívkoszorúér betegségek megelőzésében kiemelkedő jelentőségű táplálék a csicsóka és belőle készült ételek. Béta-karotin, nyomelem- és ballasztanyag-tartalma révén antioxidáns hatású, gyökfogó. A csicsókát kozmetikai készítményekben is használják, ugyanis bizonyított a gumó egyedülálló regeneráló, hidratáló, bőrnyugtató, bőrtápláló és frissítő hatása.

Fogyasztása segít a fogyni vágyóknak, csökkenti az édesség utáni vágyat, éhségérzetet, mérsékli az evési, nassolási kényszert. Rosttartalma előnyös a székrekedésben szenvedők számára. Hozzájárul a hasznos bélflóra kialakulásához. Csicsóka segítheti a fogyókúrás programok kiegészítését, a tartós és eredményes súlycsökkentés elérését. Az elhízással társult kórképeinek, valamint a metabolikus szindrómának a megelőzését és kezelését is támogathatja. Hagyományosan tejelválasztás fokozására és köszvényes, reumás tünetek csökkentésére használják. A szervezet energiájának csökkenése esetén, ilyen a betegség utáni lábadozás, kimerültség, fáradtság, menopauza időszaka idején is javasolt fogyasztása.

A korszerű, betegségmegelőző és terápiás étrend kialakításában jól beépíthető a legtöbb nem fertőző, életmóddal összefüggő (életmód-dependens) kórkép megelőzése és kezelésének segítése céljából fogyasztható.

Aki termeszteni szeretné, azoknak pár fontos információ:

a csicsóka az Asteraceae (őszirózsafélék) családjába tartozik. Hazánk egész területe alkalmas a csicsóka termesztésére. Aki rászánja magát, hogy kipróbálja ennek a növénynek a termesztését, annak felhívom a figyelmét, hogy most tegye, mert március vége a vetésére legalkalmasabb időpont, de legkésőbb május elejéig ültetheti el a vetőgumókat.

Csicsókából hazánk minősített fajtája a ’Bárdi 3’ és a ’Bükki 20’. A csicsóka roppant igénytelen növény, kedvence a nyirkos, gazdag talaj, de akár homokos közegben is megél, tulajdonképpen bárhol ültetve sikert lehet vele elérni. Az igénytelenség persze nem azt jelenti, hogy nincs szüksége tápanyagra, sőt talajzsaroló növény, ezért ültetés előtt javallott istállótrágyát kihelyezni, amit évközben többször is megismételhetünk. Intenzív kultúrában 3-5 éves vetésforgóban termeszthető, ezt követően érdemes újabb helyre telepíteni, mert a gumók elaprózódnak. Gumónyerésre bakhátas művelés előnyös.

Egy hektár vetőgumó szükséglete, minimum 620 kg. Vetéskor a gumókat minimum 6 cm mélyen 50-60 cm távolságra ültessük. A kifejlett gumókat október elején kezdhetjük el betakarítani. Jól tűri a szárazságot. Növény szára a napraforgóénál vékonyabb, és akár 3 méter magasra is megnőhet. Fényigénye nagy, de félárnyékos területen is jól érzi magát, évközi teendői pedig alig akadnak, betegségekre kevésbé fogékony, összezáró levelei alatt még az olyan ellenálló gyomok, mint a tarack sem marad meg. Termőképes magot a csicsóka virága nem érlel, ezért a gumók elültetésével szaporítható.

Gumói első ránézésre hasonlítanak a gyömbérre, amelyek megvastagodott szárképletek, nem közvetlenül a tövön, hanem 5–20 cm hosszú gyökérrészen találhatóak. A gumó héja színe lehet sárga vagy fehér. A gumók húsa hófehér, felszíne barázdált, összetett, nehezen tisztítható. A csicsóka minden erénye ellenére is rejt hátrányokat. A legfontosabb, hogy elszaporodása hajlamos, egy idő után pedig szinte kiirthatatlanná válik, ezért óvatos kell bánni vele. A csicsóka gumója hagyományosan téli táplálék, az ősz derekától szedhetjük - mert ekkor a legértékesebb a beltartalom - egészen a tél végéig. A gumók nem fagyérzékenyek, ám eltarthatósági idejük az átlagosnál rövidebb, mivel nedvesség tartalmát könnyen elveszíti, ezért mindig csak a fogyasztásra szánt mennyiséget érdemes felszedni.

Elérhetőségem: jelentkezz be természetgyógyász szakrendelésre +36/30-529-85-74 vagy Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. – Készítsd fel szervezetedet, hogy minimálisra csökkentsd a védőoltás után mellékhatásként fellépő oltási reakciókat!