Különös szilveszteri szokások a szomszédos országokban

Szilveszter napján tele van az internet különféle hagyományok, újévi babonák leírásával, de Magyarország mellett a szomszédos országokban is kialakultak szokások, amelyek egyetlen célja a boldogabb új évbe vetett hit.

Köhögés az utolsó pillanatokban Szlovákiában: Egyes régi hiedelmek szerint az év utolsó pillanataiban köhögéssel vagy zajok keltésével elűzhetjük a rossz szellemeket. Emellett szokás pénzt dobálni a ház ablakából vagy ajtajából, amely szerencsét és gazdagságot hozhat az új évben.

Ausztriai szokás az ólomjóslás, vagyis a bleigießen: Ez egy olyan hagyomány, amelynek során ólmot olvasztanak, majd a forró olvadt ólmot hideg vízbe öntik. Az így keletkező formát próbálják megfejteni és értelmezni, hogy jósoljanak az elkövetkező év eseményeiről. Néhány régi hagyomány szerint az emberek saját költeményeket, versikéket írnak és osztanak meg egymással az új év köszöntése alkalmából.

Szlovéniában éjfélkor harangoznak: Az év utolsó pillanataiban az egyházi harangok rendszerint elkezdenek szólni az új év köszöntése céljából. Sokan a harangszót családjukkal vagy barátaikkal közösen hallgatják meg. Egyes helyeken szilveszteri felvonulásokat szerveznek, ahol az emberek jelmezekben vagy hagyományos viseletben vonulnak az utcákon, hogy ünnepeljék az év vége és az új év kezdetét.

A horvátok összegörcsölt kötelet égetnek: Szilveszteri éjszakán tűzgyújtások és tűzijátékok mellett a kötelek és a rajta lévő görcs égetése is jellemző szokás. Ezt gyakran azért teszik, hogy elűzzék a rosszat és hozzanak szerencsét az új évben. Számos horvát család hagyományosan részt vesz az év utolsó napján éjféli misén a helyi templomban, hogy köszöntsék az új évet.

Szerbiában hagyományosan az év utolsó napján készítik el a domaća proja nevű kukoricakenyeret. A kenyér készítésének és elfogyasztásának hagyománya az év végi jó szerencsét és bőséget szimbolizálja. Az év utolsó pillanataiban sokan muzsikálnak, mummolnak vagy zajt keltenek, hogy elűzzék a rossz szellemeket és szerencsét hozzanak az új évben.

A szilveszteri vacsora kiemelt szerepet kap Romániában. A hagyományos ételek közé tartozik a sarmale (káposztába tekert hús és rizs), a mămăligă (kölesből vagy kukoricából készült köret), és különféle húsételek. Néhány városban és faluban évzáró körmeneteket tartanak, ahol az emberek részt vesznek és együtt ünnepelnek az utcákon. Egyes régiókban, például Moldovában, a malanka néven ismert hagyomány él, ami egyfajta farsangi mulatság. Emberek jelmezekbe öltöznek, és házról házra járnak, hogy jókívánságokkal köszöntsék az új évet. Január 1-jén, Szent Bazil napján egyesek részt vesznek a templomi szertartásokon, és az evangéliumok elolvasása után egyfajta szerencsehozó fűszert és kenyeret osztanak szét a hívek között.

A szilveszter éjszakáját Szent Vaszilij napján, január 1-jén ünneplik Ukrajnában. Ezen a napon az emberek gyakran látogatnak templomokat és vesznek részt istentiszteleteken. Szilveszterkor is készül hímestojás vagy ahogy ők hívják pisanka. Ezeket a tojásokat kézzel díszítik különböző színekkel és mintákkal. Néhány helyen hagyományosan különféle szerencsehozó szertartásokat tartanak szilveszterkor. Például egyes vidéki területeken az emberek próbálják megjósolni a jövőt különböző tárgyak, például gyűrűk vagy kulcsok segítségével. Ételük hagyományosan az ukrán borscsleves és a káposztás pite.