Érdekességek

Ady Endrére emlékeztek halálának 100. évfordulóján.

Sírja a Fiumei úti sírkertben. Fotó Mónus Márton

Koszorúzással emlékeztek a 100 évvel ezelőtt elhunyt Ady Endrére a költő sírjánál a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, vasárnap Budapesten.

Fotó Mónus Márton

    Ady Endre az egyik legnagyobb magyar költő, sírjánál halála után 100 évvel is jogosan lehet mondani, hogy él, és élni fog - mondta Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a költő 2001 óta védett síremlékénél.
    Hozzáfűzte: a Fiumei úti Nemzeti Sírkert nem csupán temető, hanem a magyar kultúra olyan helyszíne, amely korszakokat, művészeti ágakat és műfajokat egyesít magában.
    A Nemzeti Örökség Intézete és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös megemlékezésén Radnainé Fogarasi Katalin kitért arra is: együttműködési megállapodást született a két szervezet között a magyar irodalom nagyjai emlékének ápolására.
    Ady Endre a gondolkozás és az érzés költészetével szemben az ösztön költészetét írta - hangsúlyozta L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke (FIDESZ). 
    Kiemelte: értelmetlen napjainkban Ady Endre szemére vetni életformáját, emberi gyarlóságait, közéleti megnyilvánulásait, téves politikai ítéleteit; hiszen nem személyes életútja, hanem elementáris erejű költészete példa az utókor előtt.

    Ady Endre elszegényedett köznemesi család sarjaként Érmindszenten született 1877. november 22-én. A gimnáziumot Nagykárolyban és Zilahon végezte, Debrecenben jogot hallgatott, de 1898-ban újságírónak állt, és a függetlenségi párti Debrecen című lapnál kezdett dolgozni. A cívisváros légköre fárasztotta, emiatt a mozgalmas, élénk Nagyváradra költözött. Karcos és engesztelhetetlen újságírói stílusát is itt, a radikális Nagyváradi Napló hasábjain alakította ki.

Élete 1903-ban fordulóponthoz érkezett, amikor megismerkedett a Párizsban élő gazdag kereskedő, Diósy Ödön feleségével, Brüll Adéllal, Lédával, ahogy a költő a múzsáját nevezte. Szenvedélyes testi szerelmüket Ady verseiben is megjelenítette, ami még az egyházi és hivatalos körök felháborodását is kiváltotta. Ám a szemérmes magyar szerelmes versekhez szokott olvasóközönséget lenyűgözte a Héja-nász az avaron, A fehér csönd, a Léda a hajón című versek új, merész hangja.
    

1904 és 1912 között nyolcszor járt a francia fővárosban, amely számára az igazi, lüktető nagyvárost, az "ember-sűrűs gigászi vadont" jelentette. Párizsból a Budapesti Naplót tudósította, amelyben több mint ötszáz cikke és sok verse jelent meg ebben az időszakban, köztük a Páris, az én Bakonyom, vagy a Párisban járt az ősz.
    

Költőként az 1906-ban publikált harmadik verseskötetével, az Új versekkel tört be a köztudatba, az igazi hírnevet pedig negyedik kötete, a Vér és arany hozta meg számára. 1908-tól az akkor induló Nyugat folyóirat munkatársa lett, amely 1912-től nevét szerkesztőként is feltüntette.
    

1909-től rendszeres szanatóriumi kezelésre szorult, hedonista életmódja aláásta az egészségét. Miután nevét szárnyára kapta a hír, Lédával való kapcsolata egyre inkább teher lett számára, 1912 áprilisában szakítottak. Ady 1914-ben találkozott az akkor húszéves Boncza Bertával, akivel 1911 óta levelezett. A következő évben, a lány apjának tiltása ellenére összeházasodtak. Verseiben fiatal szerelmét Csinszkának nevezte el.
    

Az őszirózsás forradalom kitörésekor már elhatalmasodott rajta a vérbaj, amikor az újonnan létrehozott Vörösmarty Akadémia elnökévé választották, beszédét Hatvany Lajosnak kellett felolvasnia. 1919. január 27-én halt meg Budapesten, koporsóját a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, és a nemzet halottjaként temették el.

    Halálának 100. évfordulója alkalmából 2019-et Ady-emlékévvé nyilvánították.
    A vasárnapi megemlékezésen koszorút helyezett el Ady Endre sírjánál mások mellett Radnainé Fogarasi Katalin, L. Simon László, Demeter Szilárd, a PIM megbízott főigazgatója, valamint a Miniszterelnökség, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), a Szépírók Társasága, a Magyar Írószövetség és a Magyar PEN Club képviselői is.

Forrás: MTI

Nemcsak balesetveszélyes, de a KRESZ is tiltja a konvojban haladó hóekék előzését. Kérjük, körültekintően válasszák meg követési távolságukat gépeink után, hiszen a hóekéről visszaverődő hó és az úttestre juttatott síkosságmentesítő anyagok is befolyásolhatják a konvoj mögött haladók látási viszonyait. - írták meg a Magyar Közút Nonprofit Zrt. facebook oldalán.

Bár még éppen csak elolvadt a januári hó, és éjszakára ezeken a napokon is fagy még, de a nappali szikrázó napsütés és a plusz fokok azért jelzik, hogy a télnek is vége szakad egyszer. Még ha meglepő is, de bizony január közepe, vége az ideje a ritkító metszésnek.

Szent Ágnes vértanú a szüzesség, a kertészek, a leányok, a jegyespárok, a nemi erőszak áldozatainak és a szüzeknek a védőszentje.

 James Watt skót feltaláló és mérnök, 1736. január 18-án született Greenockban. aki a gőzgép fejlesztésével lényegesen hozzájárult az ipari forradalomhoz. Róla nevezték el a teljesítmény mértékegységét.  (SI rendszerben : watt)

Biztos mindannyian ismertek olyan dolgos öreg nénit, aki már közel van a 80-hoz (vagy túl is van rajta), és a munka tartja életben. Ő az, aki a nappal kel és a nappal fekszik, a két pont közti időben pedig kertészkedik, a tyúkjaival beszélget, hímez, mániákusan takarít vagy egyéb tevékenységeket végez.

Fotó:Mohos Zsófia/Photo Sophiae

A közösségi oldalak csoportjaiban terjedő üzenetek szerint a Facebook – algoritmusváltozásra hivatkozva – törli azokat a csoporttagokat, akik nem kommentelnek. E felhívások szerzői arra bátorítják tagjaikat, hogy – ha maradni szeretnének – az általuk közzétett bejegyzés alá írjanak “akár csak egy pontot, hangulatjelet, bármit”.

Fotó: pexels.com

A Piroska egyes források szerint a latin Prisca névből származik. Belőle  először Piriska, majd ebből Piroska lett. A Prisca jelentése: régi, ősi, tiszteletreméltó.

Piroska ókeresztény vértanú és Árpád- házi Szent Piroska

Opitz Barbi kifejezetten aktív a közösségi oldalain, naponta többször is posztol úgy a Facebookon, mint az Instagramon.