Itt a farsang áll a bál! Busójárás, vagy farsang?

Ismerve a mohácsi busójárás színes, híres hagyományát, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a farsangi mulatságok ebből a népszokásból erednek. Az igazság azonban más.

A farsang a régebbi, de ugyanúgy, mint a halloween, ez is külföldi eredetű. A farsang eredetét a középkori Németországban kell keresni. Keresztény gyökerekkel nem, pogány gyökerekkel rendelkezik, azonban mint a böjtölést megelőző torkoskodás, a keresztény évkörbe is beilleszkedett.

A farsangi időszak vízkereszt napjától (január 6) hamvazószerdáig (húsvét előtti 40. nap) tart. Hazánkban az újkorban terjedt el, elsősorban a külföldi egyetemeken tanuló magyar diákok, a külföldi vásárokba marhákat hajtó hajdúk, külföldön szolgáló katonák révén. Magyar földre kerülve az ünnep is lassan elmagyarosodott.

A farsangi népszokások Zalától Erdélyig nagyon színesek, azonban sok közös vonásuk van. Az egész ünnep a tavaszi mezőgazdasági munkák kezdete és a 40 napos böjtölés előtti utolsó nagy „buli”, ahol az emberek levetették a szigorú keresztény erkölcsök álarcát, és önfeledten ehettek, ihattak és csinálhattak mást is. A keresztény egyházak ezért, már a kezdetektől fogva elítélték, erkölcstelennek, az ördög munkájának bélyegezték a tél végi buli, vagy legalábbis szemet hunytak felette.

Közös jellemző még az álarcos télűzés is. Az emberek sok félének öltöztek be ilyenkor. Valahol a férfiak és a nők külön-külön, elkülönítve ünnepelnek, de ez csak néhány tájegységre jellemző. Valahol a férfiak betyárnak öltöznek be, valahol állatoknak, ördögöknek, valahol nőknek. Van ahol a nők is beöltöznek. Sok helyen a nők férfinak, a férfiak nőknek öltöznek be.

Ezeknek az álarcos játékoknak van általában korhelykedő, perverz, párválasztós színezete. Ezek általában kihúzták a gyufát az egyházaknál.

A búsójárás a mohácsi sokácok farsangi hagyománya. A sokácok egy Dél-Dunántúlon élő római katolikus délszláv népcsoport, leegyszerűsítve a mai Magyarországon élő horvátok.

A legenda szerint az arrafelé tanyázó törököket ördögöknek, szörnyeknek beöltözve zavarták el a mocsárból előtörő helyiek. Az első feljegyzés csak az 1700-as évek végéről származik.