A magyarság ázsiai gyökereinek kutatója, az első tibeti nyelvtan és szótár szerzője, KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR (Kőrös, 1784. ápr. 4. – Darjeeling, 1842. ápr. 11.) a nagyenyedi református kollégiumban folytatta tanulmányait.
Joszif Visszarionovics Sztálin a világtörténelem legnagyobb jelentőségű és legnegatívabb megítélésű vezetői közé tartozik.
1967 óta tartják világszerte a GYERMEKKÖNYVEK NEMZETKÖZI NAPJÁt Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján.
Április 1-je Hugó napja, a téli napfordulótól számított századik nap, ezért népünk régente „száznapnak” is nevezte.
Az Eiffel-torony Párizs egyik jelképe, ami a tervezőcég tulajdonosáról, Gustave Eiffel mérnökről kapta a nevét.
Manapság már csak kevés férfi tartja magát a hagyományhoz, és kel útra húsvéthétfő reggelén, hogy az ismerős hölgyeket kölnivel permetezze. Ráadásul sok nő ki nem állhatja az orrfacsaró pacsulikat, pedig ez mind semmi ahhoz képest, amit nagyanyáink egykor kiálltak a húsvéti locsolkodás kapcsán. Ismerkedjünk hát meg a locsolkodás szokásaival és eredetével!
Jézuskeresés, határjárás: Nagyszombatról vasárnapra virradó éjszakán a Jézus-keresés, Isten-keresés, Szentsír-keresés elnevezésű népi ájtatosságot tartották. Nagyszombat éjszakáján végigjárták a falubeli és a határban lévő kereszteket. A legtávolabbi keresztnél valaki elrejtette Krisztus szobrát és ezt vitték vissza diadalmenetben a templomba.
Húsvét mozgó ünnep, melynek időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg, így húsvét március 22-e és április 25-e közötti időre eshet (húsvéti ünnepkör).
A nagyszombat húsvét vigíliája (ünnep előestéje), Krisztus sírban pihenésének emléknapja. A nagyszombat elnevezés a nagyhétre utal, mivel ez a nap is része a „három szent napnak”.
Március 25-e Jézus fogantatásának ünnepe. Régi magyar neve, Gyümölcsoltó Boldogasszony, és a hozzá fűződő gazdag hiedelemanyag mutatja, hogy az oltás, szemzés hagyományos napja volt e tájon.
