Asszonylázadás Nyírcsaholyban - Nők lázadása a hatalom ellen

Több mint hatvanegy évvel ezelőtt az asszonyok összefogva, csapatokba verődve küzdöttek azért, ami az övék volt, s amiért keservesen megdolgoztak. Az akkori hatalom ezt nem engedte és erőszakkal leverte  a  tüntetést. Nyírcsaholy asszonyai az összefogásról, a bátorságról és az erőről tettek anno tanúbizonyságot.

Tömegek fogtak össze 1960. február 26-án Nyírcsaholyban. A község 300-400 női lakója  közösen lépett fel a téeszesítés ellen tiltakozva. Megpróbáltak a tanácsházára is bejutni, hogy a korábban erőszakkal összegyűjtött TSZ belépési nyilatkozatokat visszavegyék.

A hatalom rendőrsége durván fellépett a tüntetőkkel szemben. Több nőt brutálisan összevertek és számos büntetőeljárást folytattak a résztvevők ellen, többeket bebörtönöztek.

Magyarországon 1959-1960-ban indult meg a termelőszövetkezetek szervezése. A téeszesítés során a nyírcsaholyi parasztok földjeit is elvette. A kollektivizálás itt is drasztikusan zajlott. A földek kisajátítása és a hatalom erőszakszervezeteinek kíméletlen fellépése komoly rettegést, bizonytalanságot és elkeseredést váltott ki a falu lakosságából. A környékbeli településeken 1960-ban Nyírparasznya, Ópályi és Pusztadobos elérte, hogy földjeiket visszakapják.

Ennek ismeretében február 26-án néhány asszony elkezdte Nyírcsaholyban is felkeresni az ismerőseit - egy délutáni tüntetésre mozgósítva őket. Nők és gyermekek csatlakoztak, bízva abban, hogy ellenük talán nem fognak brutálisan fellépni. Délutánra 300-400 nő verődött össze a tanácsházánál és követelték, hogy adják vissza az összeszedett termelőszövetkezeti belépési nyilatkozataikat.

Megpróbáltak a tanácsházára is bejutni, de az ott tartózkodók megakadályozták, s a helyi rendőrök ekkor már gumibotot használtak. A hatalom kivezényelte a faluba a rendőrséget. Nagy számban érkeztek támogatók még Nyíregyházáról, Ecsedről, sőt Debrecenből is. A rendőrség kíméletlenül fellépett  ellenük, gumibottal oszlatta fel az összegyűlt nőket, majd még aznap elrendelték a nyomozást „téesz elleni izgatás miatt.”

A hatóságok számos büntetőeljárást folytattak a résztvevők ellen. Többeket börtönbüntetésre ítéltek (a legsúlyosabb büntetés két év volt), illetve pénzbírságokat szabtak ki (a legmagasabb 1000 forint vagyonelkobzás volt).

A falu tanulmányt készíttetett a történtekről 2012-ben és még ez év novemberében emlékművet állítottak a településen a tüntetők előtt tisztelegve. Már csak egy túlélője van az akkori eseményeknek. - A mai napig összerezzen és fájdalommal gondol vissza a hatalom elleni küzdelemre - mondta Magyar Csabáné, Nyírcsaholy polgármestere. Akinek személyes élménye is van erről az időszakról, hiszen az ő nagymamája a túlélő, aki ott volt az asszonyok között és sokat mesélt erről az emlékezetes napról. -Büszke vagyok arra, hogy az ősök kiálltak magukért, s ragaszkodtak az értékeikhez - fejezte be gondolatát a falu első embere.

Pótor Melinda