Mesél a régi fotó - Jókai Mór

Jókai Mór 1889-ben a Hortobágyon tett látogatást. Az itt eltöltött idő után írt a Hortobágyról, és írta meg a Sárga rózsa kisregényét. Műveiben a Hortobágy természeti szépségét, a hortobágyi pásztoréletet, lakóinak szokásait, erkölcsét örökítette meg. 

Fotó: Jókai a hortobágyi csárda udvarán Rimóczi Lajos hegedűjátékát hallgatja. A fotó jobb szélén Feszty Árpád.    A felvétel 1889. május 21-én készült. (A Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdona)

"Egy ismeretlen sziget a szárazföldön. Sziget, mert körül van véve a civilizált világ tengere által: Partjai népes városok, tanyákkal megrakott, jól mívelt gabonaosztó földek, dohánytelepek, ültetett erdők, kertek; maga pedig egy ősi puszta,,amit ekevas föl nem hasogatott soha. Ismeretlennek is méltán nevezhetem, mert akik híre miatt ide jönnek mulatni, mind ott telepszenek meg a hortobágyi vendéglőben, onnan visszatérnek; az évenkénti nagy marhavásárt is ott tartják meg a Hortobágy-parti nagyhíd előtti síkságon; de bele a puszta végtelen útvesztőjébe ritkán vetődik el valaki; jártas kalauz nélkül meg se is próbálja." (Jókai Mór)

Így vall Jókai Mór erről az elsőre egyhangúnak és sivárnak tűnő színes világról a Magyarhon szépségei című könyvében.

Azóta sokat változott ez a vidék is, de egyes részei máig megmaradtak érintetlen szigetnek. Itt még van töretlen látóhatár, és ha figyelemmel, szeretettel közelítünk ehhez a "sivár" tájhoz, szép lassan feltárja titkait. 

Ásvai Jókai Móric (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő,

főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

Forrás: MaNDA, Fotó: Jókai a dolgozószobájában. - Fénykép az 1890-es évek végéről/Wikipedia