Február 5. Gonoszűző Ágota napja
- Írta: Háromhatár
- Közzétéve Érdekességek
Ágota napján február 5-én a hagyományok szerint gonosz űző hatalma van. Úgy mondták a régi öregek ezért kell kitakarítani a házat, az állatok óljait, és az udvart is ki kell seperni, hogy megszabadulhassunk a férgektől és bogaraktól.
Ágota napján sokfelé szenteltek kenyeret, amelyből a háztető alá is tették, mert az távol tartja a háztól a tűzvészt. Az Ágota-napi kenyérből egy kicsikét ha a vízre tesznek, megmutatja, hogy hol van a vízbe fulladt személy, így aztán ki tudják halászni a holttestet.
Szent Ágotát a tűzvész és földrengés ellen hívták oltalmul, de ő a kohászok és a bányászok védőszentje is.
Február 6. Dorottya napja, ez a nap időjárásjósló-nap volt, hiszen "Ha Ágota szorítja, Dorottya majd tágítja", legalábbis a hagyományok szerint a telet.
Ha mégsem, akkor „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja”; vagy „Ha Dorottya locsog, Julianna kopog.”
Ágota nemes szűz - és keresztény leány- a keresztényüldözések idején élt. A bajok akkor kezdődtek, mikor a helytartó el akarta csábítani, és hogy tagadja meg Jézust, áldozatot mutasson be a pogány isteneknek. Ágota persze mindennek ellenállt. A helytartó- a hasonló történeteknek megfelelően megkínoztatta, börtönbe vetette, s a lány ott meg is halt. Mielõtt eltemették volna, 101 angyal jelent meg a helyszínen.
Szent Ágota tisztelete hamar elterjedt az egész keresztény világban. Tűzesetek, természeti katasztrófák ellen hívták segítségül. Tisztelete a középkorban Magyarországon is elterjedt, de az 1600-as évek során lassan Szent Flórián lett a tűzvédelem felelőse,Ágota pedig megmaradt az orvosok, s a betegek segítőjének.
Tiszteletének kezdete halála után egy évvel bontakozott ki, mikor is szülővárosa, Katánia, csodásan megmenekült az Etna kitörésétől: a vértanú sírjáról elhozott fátyollal vonult a nép a lávafolyam elé, mely február 5- én megállt, és így az Etna nem pusztította el a várost.
