Nem minden hír igaz, ami annak látszik: így ismerhetők fel az álhírek

Manapság, az információ megosztáson alapuló mindennapokban megszámlálhatatlan impulzus ér minket a különböző csatornákon, a nap bármely szakában. A járvány kitörése óta talán még nagyobb súlyt kapnak a közösségi platformok vagy a különböző hírportálok, ha információszerzésről van szó.

Azonban a már korlátlannak tűnő információáramlásnak is megvan a maga hátránya: a koronavírus kapcsán egyre több fenntartásokkal kezelhető hírrel találhattuk szemben magunkat, főleg a különböző nézeteknek és véleményeknek teret adó közösségi média oldalakon.

Miért jönnek létre álhírek?

Az álhírek pontatlan, a legtöbbször szenzációhajhász kijelentések, amelyeket a figyelem felkeltésére, félrevezetésre, megtévesztésre vagy a jó hírnév megrongálására hoznak létre. A félretájékoztatástól eltérően – amely sokkal inkább a riporter tévesztése miatt pontatlan –, az álhíreket összegyűjtő webhelyeket azzal a szándékkal hozzák létre, hogy manipuláljanak valakit vagy valamit. Az álhírek akkor képesek gombamód terjedni, ha a közönség nézőpontjához igazodó dezinformációt tartalmaznak, mivel az ilyen tartalmat az olvasótábor valószínűleg nem kérdőjelezi meg vagy értékeli.

Ma már a különböző közösségi média platformok bizonyulnak a legoptimálisabb csatornának az álhírek terjesztésére. Egyrészt, egy-egy információ közzététele ma már egyetlen internet felhasználónak sem okoz gondot, másrészt a közösségi megosztások révén gyorsan és nagyon széles közönséghez juttathatók el a dezinformációk.

Felismerhető jelek, hogy álhírekkel állunk szemben

Az interneten a megtévesztés szándékával létrehozott hírek nyelvtanilag gyakran hibásak: elgépelt szavakat, helytelen szóhasználatot vagy halmozott írásjeleket tartalmaznak. A hír pontosságának ellenőrzéséhez hasznos lehet egy keresőmotor lekérdezése, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a legitim hírforrások is foglalkoznak az adott ténnyel. Mégis, az álhíreknek gyakran csupán egy forrása van. Segítségünkre lehet még a webhely domain nevének és URL-jének ellenőrzése. Gyakran úgy tűnhet, hogy az álhíreket tartalmazó portálnak hiteles domain neve van, de a legtöbb esetben az URL cím egy szokatlan utótagra – például .com.co-ra – végződik.

Miért jönnek létre mégis álhírportálok?

Bizonyára sokakban felmerült a cikk végére a kérdés, hogy akkor miért éri meg mindez az álhírportálok létrehozóinak, ha a felhasználók zöme tisztában van az átverés tényével. A válasz egyszerű: olyan álhírek felhasználásával, amelyek érzelmileg szólítják meg a közönséget, nagy mennyiségű látogató terelhető a webhelyre, majd a tartalom körül elhelyezett digitális hirdetésekből hatalmas bevételre tesznek szert az oldal létrehozói.

Ha véletlen már mi is kattintottunk egy-egy szenzációhajhász szalagcímre, a portál betöltését követően bizonyára láttuk, milyen sok banner hirdetés található az oldalon. A sok látogató, akik az adott oldalra érkeznek – még ha nem is nagy arányban –, valószínűleg rákattintnak az őket érdeklő hirdetésekre, ezzel akár milliós bevételt generálva az oldal tulajdonosának.

Forrás: Rackhost.hu