Honnan származik Büdy (I és II) Mihály arcképe?

Március 23-án ünnepeljük a lengyel–magyar barátság napját, amit a magyar Országgyűlés és a lengyel Szejm határozatban nyilvánított ünnepnapnak 2007-ben. Talán érdekes lehet, hogy a Vámosatyán is birtokos Büdy család meghatározó alakjának Büdy (I.) Mihálynak egy lengyel történelmi festő képéről kölcsönöztem arcot.

Amikor 2006-ban először jártam Vámosatyán, az akkori falugondnok Balla József megkérdezte, hogyan néztek ki ezek a Büdyek? Nem tudtam válaszolni, mert nem készült róluk portré. Megígértem, ha legközelebb jövök, lesz róluk kép.

Történelmi festőket kerestem tehát, akik somlyói Báthory István Erdély fejedeleméről, lengyel királyról portrét festettek. Mindkét Büdy a 16. században élt, mindketten kortársai voltak Báthory Istvánnak, így találtam rá Jan Matejkora, a lengyelek egyik legnagyobb történelmi festőjére, aki nem portrét készített ugyan Báthory Istvánról, de híres alkotása, „Báthory Pszkov előtt” című képe Báthoryt ábrázolja. Matejko 1872-ben olyan művet készített, ami a mai napig meghatározza a Báthoryról alkotott képünket.

A kép központi alakja Báthory István, aki ülve fogadja Rettegett IV. Iván cár követét. Báthory jobbján álló vörös köpenyes alakot szemeltem ki a beregi főispán megszemélyesítésére, akit Matejko Jan Zamoyski főkancellárként festett meg.

Matejko nem ismerhette sem Báthoryt, sem Jan Zamoyskit, de még festményt sem látott róluk. Ő történelmi festőként nem hagyatkozott csak a fantáziájára, kutató is volt, jól ismerte a kort, abban a korban viselt öltözeteket, amit lefestett. Így lett a Matejko által megörökített Jan Zamoyskiból Vámosatyán Büdy (I) Mihály.

Fiának arcképéhez egy másik ábrázolást kerestem. Nemes Mihály (1866–1945) illusztrátor a régi magyar viselet kutatásával is foglalkozott. Kutatásainak eredményeit Nagy Géza által „A Magyar viseletek története” című könyv szövegéhez készült illusztrációiban adta közre 1900-ban.

Ez a színes képekkel illusztrált kötet átfogó képet nyújt a magyar viseletekről a legrégibb időktől a 19. század végéig. A magyar viseletek története igényesen, magas művészi színvonalon jeleníti meg mindazt, amit a 19. század végén az akkori tudomány a magyar viseletekről tudott.

Büdy (II) Mihály alakjához a kötet 18. színes tábláját használtam, melynek címe „Magyar viselet a 16. századból”. Ezen az ábrán a 7. számú alak egy felsőmagyarországi úri viseletet hord a 16. század végén. A rajz Thurzó Elek lőcsei siremléke után készült, tehát mindenképpen hitelesnek kell elfogadnunk a képet és az öltözéket is.

A két Büdy Mihály képe ma Vámosatyán a Látványtár kisebbik épülete bejáratának jobb illetve bal oldalán látható, mindkettő kissé megfiatalítva. A képeket a Büdy-várat feltáró régész felesége készítette.

Szabó József János

A cikk Vámosatya önkormányzata és Szász József polgármester támogatásával jöhetett létre.