Agyvérzés, szélütés, gutaütés a középkori nagyurak betegsége

Az Anyanyelvápolók Szövetsége 2008. december 6-án megtartott közgyűlésén, április 23-át a magyar nyelv napjának kiáltották ki, mert ezen a napon nyitotta meg kapuit a Magyar Nyelv Múzeuma Széphalmon, Kazinczy Ferenc mauzóleuma mellett.

2011. szeptember 26-án pedig az Országgyűlés a magyar nyelv napjává november 13-át nyilvánította, mert 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tevő törvényt. Most a civil kezdeményezés dátumára emlékezve elevenítünk fel egy 16. századi érdekes magyar nyelvemléket.

A szélütés [angol szóval stroke, ejtsd „sztrók”] az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavar, mely maradandó károsodásokat vagy halált okozhat. A szélütés és a guta szavak legalább fél évezrede köznapi használatban vannak már átkozódás szintjén is a magyar nyelvben (üsse meg a guta!), ami jól mutatja, hogy milyen régóta ismert ez a betegség. A néphiedelem szerint a gutának sok köze van a forgószélben tomboló gonosz boszorkányhoz. A középkorban a gutaütésről tudták a gyógyítással foglalkozó emberek, hogy az erekkel és az agy vérellátásával van valamiféle kapcsolata, ezért érvágással próbálták megmenteni a beteget.

Mátyás királlyal is ereje teljében, 47 évesen végzett a gutaütés (stroke). Az uralkodóknál, hadvezéreknél és államférfiaknál egyébként egyáltalán nem volt ritka, hogy így fejezték be rendkívüli megterheléssel és stresszel járó életüket. Például Kinizsi Pál a legendás erejű, kenyérmezei hős, Mátyás kedvenc hadvezére is „agyvérzést” kapott. A betegségéből felépült, és nemsokára már újra lovagolt.

Ilyen betegség jeleit írta le Büdy (I) Mihály a 16. században Munkácson, mégpedig magyar nyelven. A magánlevelezésben nem minden esetben használták a latin nyelvet, ám mivel a magyar nyelvnek nem volt írásbelisége, tehát nyelvtana sem, ezért a latin betűket és latin helyesírást használták a magyar nyelvet beszélő, de latinul kevésbé tudó íródeákok.

Büdy (I) Mihály beregi főispán gyors meggazdagodását Nádasdy Tamásnak és Ártándy Pálnak köszönhette. Ártándy 1530-ban történt kivégzése miatt Mária királynénak a munkácsi uradalom bevételeinek biztosítására gyorsan kellett egy megbízható embert találnia.

Titkára és bizalmasa Nádasdy Tamás javasolhatta a halott Ártándy helyett Büdy (I) Mihályt a munkácsi javak kezelőjének. Mivel Nádasdy a birtokszervezéshez is jól értett, ő javasolhatta a haszonbérleti szerződést is Büdyvel. Hogy ezt követően Büdy (I) Mihály mennyire lett elkötelezett híve Nádasdynak és rajta keresztül Ferdinándnak, a Nádasdy levéltárban fennmaradt egyetlen magyarnyelvű levele is bizonyítja.

A levelet idősebb Büdy Mihály munkácsi várnagy és beregi főispán írta Nádasdy Tamás (1498 – 1562) országbírónak 1546. március 16-án. A levélben a főispán arról tudósítja az országbírót, hogy a nála lévő Kávássy Kristóf, aki Perényi Péter (1502 – 1548) koronaőr és erdélyi vajda tiszttartója, az országbíróhoz való indulása előtti ebédnél gutaütést kapott, így csak később tud indulni. Büdy Mihály nem is gondolta, hogy a levél diktálása során a világon elsőként írja le az agyvérzés, azaz a gutaütés tüneteit magyar nyelven.

A levél, ami a latin helyesírást alkalmazza, a hiányzó „ö-ő, u-ú” betűk helyett „ew”-t, a latinból hiányzó „i-í” helyett ÿ használ, néha az „ü” helyett is, például a Büdyt „Bÿdÿ”-nek írja, amit a latin forditók gyakran Bidinek fordítanak. A latinból hiányzó u helyett is a hozzá leginkább hasonló v-t ír. A levél, hogy a mai olvasatban is értelmezhető legyen így hangzik:

„Örökké való szolgálatomat ajánlom N (Nagyságodnak - Nádasdy Tamásnak- SzJJ.) mint kegyelmes Uramnak. Hiszem, hogy Önnek immár tudtára van, hogy az én atyámfia Kristóf [Kávássy Kristóf – huszti várnagy, a sóvidék kamaraispánja. Hagymássy Kristóf is volt huszti várnagy, de nem volt rokona Büdy Mihálynak– SzJJ.] uram itt énnálam vagyon az ő [ew] felsége házában [a munkácsi királyi várban – SzJJ.]. Az volt az oka hogy előbb Nagyságodhoz nem mehetett, hogy lovai Lengyelországban voltak a sztarosztánál [fejedelemnél]. Oda küldettem értük, eddig azt várta, de onnan csak egy lovat küldtek, ezért számára kocsit szerzettem, meg lovakat a kocsiba. Böjt előtti csütörtökön el akart indulni hogy Nagyságodhoz menjen, én kértem hogy ne induljon el aznap, hanem csak pénteken reggel. Mikor ebédhez ültünk, nagy vígan lakomáztunk együtt hárman. Egyik felől én ültem mellette, más felől egy tiszttartója. A harmadik tál étek behozatala után a guta megütötte [agyvérzést kapott]. Mostan nem tud beszélni, a jobb keze és lába lebénult.

Ezt a levelet Nagyságodnak nem egymaga írta, mert nem tud beszélni, de az amit mondanak neki mindent megért. Azok akik ott voltunk, az intéséből mindent értettük, kérdeztünk tőle ha teccett neki az mit írtunk, akkor azt mondta, hogy jól jól, ami nem teccett azt mondotta nene. Örömest többet írt volna Nagyságodnak, de nem szólhat. Azt megértettük tőle, hogy ha valamennyire jobban lesz, azonnal Nagyságodhoz megy, mert örökké szolgálni akarja Nagyságodat mint kegyelmes úrát, továbbá egyéb dolgokat meg nem értettünk. Nagyságod örökké való szolgálatára ajánlom magamat, kívánom, hogy Isten tartsa meg Nagyságodat minden javával együtt.

Munkács várában kelt, Szent Gergely nap után való kedden [március 16. – SZJJ] A.d. 1546

 Büdy Mihály  Bereg megye főispánja”

Kávássy Kristófról csak annyit tudnak a források, hogy a 16. században élt és Huszt várnagya volt. Hogy az 1546-ban Munkácson bekövetkezett gutaütés után felépült-e és még meddig élt, arról nincs információnk.

A témáról bővebben Vámosatya honlapján (www. vamosatya.hu) lehet olvasni.

Szabó József János hadtörténész

A cikk Vámosatya Önkormányzata és Szász József polgármester támogatásával készült.