Hogyan alakulhatnak a lakáshitelkamatok az infláció hatására?

Arról szinte már minden magyar lakos értesült, sőt, megtapasztalta, hogy kimagaslóan magas inflációs rátával küzd a magyar gazdaság. A pénz értékének romlása a különböző szektorokban több tíz százalékos áremelkedést okozott, az élelmiszerek esetén az átlagos áremelkedés csaknem megközelíti a 40 százalékot az áprilisi inflációs adatok szerint.

2023 januárjában a fogyasztói árak 25,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt, ezzel az értékkel pedig tetőzött a magyar inflációs ráta. Az év első negyedéve alatt a pénzromlás mértéke valamelyest csökkent a januári értékhez képest, viszont még így is igencsak magas, az áprilisi statisztikák szerint 24,0 százalék.

Európában toronymagasan vezet a magyar inflációs ráta

Az Eurostat legfrissebb statisztikái szerint toronymagasan vezet a hazai inflációs ráta értéke az Európai Unió országai között. Az Európai Unió statisztikai hivatalának elemzése szerint Magyarországon 24,5 százalék volt az infláció mértéke, amely 17,5 százalékponttal haladja meg az uniós átlag értéket, amely 7 százalékra tehető. Környezetünkben nem ritka a 2-3 százalék körüli érték sem, például Luxemburgban, Belgiumban vagy Spanyolországban.

Sokakat elgondolkodtat, mégis mitől ilyen magas a magyar lakosságot merőben érintő ár drágulás. A jegybanki döntéshozóknak újabb kedvezőtlen gazdasági körülményekkel kellett megküzdeniük azután, hogy éppen csak lecsengett a járványidőszak. A különböző fiskális és monetáris intézkedések – például az üzemanyag ársapkáinak vagy az élelmiszerekre vonatkozó árstop bevezetése – egyfajta gerjesztő folyamatként hatott a fogyasztói árak változására. Az alapanyag árak, valamint az energiaárak elszabadulásával a gazdasági szereplők nem tudtak lépést tartani, hiszen a mesterségesen, piaci ár alatt tartott fogyasztói árak révén a működésük veszteségessé vált. A gyártók és kereskedelmi hálózatok így tehát a többi termék vagy szolgáltatás árának emelésével próbálta ellensúlyozni a veszteségeket.

Hogyan érinti az infláció a lakáscélú hitelek kamatát?

Az inflációs adatokhoz mérten a kamatok jóval alacsonyabbak, mint az várnánk. A piacon már találkozhatunk olyan lakáshitel konstrukcióval is, amely 8 és 10 százalék közötti kamattal kecsegtet, valamint a legolcsóbb személyi kölcsön kamata is csupán 10,37 százalék. Így hát felmerült bennünk a kérdés, hogy milyen szemmel érdemes ezekre a számokra tekinteni, valamint milyen kapcsolat áll az infláció és a lakáshitel kamatok változása között.

Kivárás vagy hitelfelvétel?

Példának a jelenlegi legolcsóbb lakáshitelt vettük alapul: 20 millió forint kölcsön, 20 éves futamidőre, 10 éves kamatperiódus és 600 ezer forint jövedelem mellett. Ezen paraméterek alapján a legalacsonyabb hitelkamat 8,10 százalékos értékben határozható meg, míg ugyanezen feltételek esetén a legmagasabb kamat 9,60 százalék.

Fontos megjegyezni, hogy ha a kamatszint alacsonyabb, mint az infláció, akkor az érték negatív reálkamatként értelmezhető. Ez nem jelent mást, mint hogy az igényelt összeg aktuális vásárlóértéke nagyobb, mint a kamatokkal növelt összegének, amit a hitelintézetnek kell törleszteni. A gyakorlatban ez úgy értelmezhető, hogy a kivárás és spórolás – ezen kamatszintek mellett – eredményeképp a vételár megemelkedéséhez vezet, így drágább lesz a termék, mintha most hitelből finanszíroznánk. Természetesen a hitelfelvételt számos már tényező befolyásolja még, így érdemes a lakásárak alakulását, valamint a különböző lakáshitel konstrukciókat is alaposan figyelembe venni.

Forrás: Creditline.hu