Mit ünneplünk Magyarországon október 23-án?

1956. október 23-án Budapesten az egyetemi diákság felvonulásával kezdődött a szovjet megszállás és a kommunista elnyomás elleni felkelés, ami végül véres összecsapásokkal és kivégzésekkel végződött. Ezen a napon egyrészt a magyar hősökre emlékezünk, másrészt a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltására.

1956. október 23-án az egyetemi diákság felvonulása után a Parlament előtt már több százezer fő hallgatta Nagy Imre reformokat ígérő beszédét. A fegyvertelen tömegre a Rádió épületénél leadott véres sortűz hatására estére fegyveres felkelés bontakozott ki.

A tüntetők ledöntötték a Dózsa György úti Sztálin-szobrot, a kommunista diktatúra jelképét, és hajnalra elfoglalták a Magyar Rádió épületét. Az ezt követő napokban Nagy Imre kormánya megtette a kezdő lépéseket a demokratikus átalakulás felé és a szovjet csapatkivonási tárgyalások is megkezdődtek. November negyedikén azonban az orosz tankok hadüzenet nélkül megindultak a főváros ellen, november tizedikére pedig legyőzték a budapesti civileket és kezdetét vette a megtorlás. 

Százezrek menekültek el az országból, ezreket börtönöztek be, és több száz forradalmárt kivégeztek. A forradalom leverését követően tilos volt október 23-ára emlékezni, sőt megemlíteni is. A véres események emlékét csupán a külföldre emigráltak őrizhették nyíltan. A forradalom kezdetének napja csak 1991 óta nemzeti ünnep, amit a 2012-es Alaptörvény is megerősített.

1989. október 23-án kiáltotta ki a Magyar Köztársaságot az átmenetileg köztársasági elnöki teendőket is ellátó Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. Este a Kossuth téren tízezrek ünnepelték meg az eseményt.

Források: Blik, Múlt-kor