A Büdy család Boldogkő várában

Vámosatya monográfiájához való adatgyűjtés alkalmával találkoztam Boldogkő várával, amiben a Büdy család egyes tagjai is laktak. A boldogkői vár története meglehetősen bonyolult, és a fennmaradt oklevelek szerint is nehezen követhető. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy mint erődítmény a kassai utat és a Hernád völgyét védte. Mohács után, a kettős királyság alatt gyakran cserélt gazdát, hol Ferdinánd, hol pedig János király birtokában volt.

A Büdy család tagjai egészen a 15. század végéig Abaúj megyei birtokosok voltak. A Büdy család igazi kiemelkedése a 16. században történt. Az első, valóban kimagasló tisztséget elérő személy, Büdy (I.) Mihály neve a 15. század utolsó éveiben tűnt fel, ám a Büdyek csillaga ekkor már más vidéken emelkedett: Mária királyné haszonbérbe [az ingatlan, birtok használatának átengedése fejében fizetett díj] adta a hatalmas és értékes munkácsi uradalmat Büdy (I.) Mihálynak. Mihály felemelkedésében alighanem fontos szerepet játszott házassága is: felesége, Ártándy Anna Szapolyai János rendíthetetlen híve, Ártándy Pál leánya volt.

Ártándy Pál 1530-ban történt kivégzéséig [Lodovico Gritti, török szolgálatban álló velencei kalandor. 1530-ban Szapolyai János kinevezte Magyarország kormányzójává. Mivel Ártándy Pál és fivére Gritti kinevezése ellen szavaztak, kivégeztette őket.] Munkács várának kapitánya volt, e tisztségben éppen Büdy (I) Mihály követte őt.

A Büdyek és rokonságuk saját erejükből egyre nagyobb birtokokat szereztek Beregben, de Abaújból sem tűntek el. Büdy (II) Mihály például 1552-ben zálogba vette, majd 1553-ban adományba is kapta a Büdhöz közeli Boldogkő várát és uradalmát.

Büdy (II) Mihály édesapja és édesanyja következetes birtoképítési politikájuknak köszönhetően Magyarország főrendjei közé emelkedett. 1556 márciusában Miksa [Maximilian] király a főrendek sorába emelte testvérével Farkassal együtt és meghívást kapott az 1569. évi országgyűlésre is.

János Zsigmond még 1563-ban kísérletet tett, hogy Ferdinánddal méltányos békét kössön, de miután az követeléseit visszautasította, […] János Zsigmond a 12.000 főre tehető seregével […] „A fejedelem megvette [elfoglalta] Büdy Mihály Atya nevű várát […], Büdy s várkapitánya Szalay Simon, más adatok szerint Szalay Ferencz [Szalay Ferenc volt előbb a kisvárdai, utóbb az atyai vár kapitánya.] erősen védte ugyan, de […] oly feltétel alatt adta meg magát, hogy a várból minden ingóságaival fegyverivel, lovaival és bútoraival szabadon kivonulhasson. Zápolya vonakodott e feltételekre ráállani, Báthory közbevetésére (ki rokona Oláh Miklós esztergomi érsek iránti tekintetből szóla mellette) ráhajlott a győző, és hogy a szorongatott Büdy halasztás nélkül költözhessen el, még maga Báthory is rendelkezésére bocsátá járműveit.”

A korabeli források szerint Büdy (II) Mihály ekkor Boldogkő várába költözött feleségével és vagyontárgyaival. Munkácsra nem mehetett, mert 1541 után a várat Szapolyai János fia, János Zsigmond 1567-ig birtokolta.

Tovább vizsgálva azt a tényt, hogy a Büdy család tagjai lakhattak-e Boldogkő várában, rátaláltam egy másik rokoni szálra, de ez már egy későbbi történet. Az Abaúj vármegyei  Büdön [Hernádbüd] is birtokos Büdy (I) Mihály leánya Klára az Atyán [Vámosatyán] birtokos Chapy [Csapi] Ferenc felesége lett.

Büdy Klára eszenyi Chapy Ferenc halála után 1580-ban Palochai Horváth Györgyhöz ment feleségül. Büdy Klára Palochai Horváth György második felesége volt, kinek Büdy Klára hat gyereket szült. Közülük András és Ilona gyermekkorukban elhunytak. Palochay Horváth György a mai Lengyelország területén lévő Nedec várának uraként 1612-ben vásárolta meg Boldogkő várát Serényi Ferenctől, így Büdy Klára láthatta, de akár lakhatott is a várban.

A témával kapcsolatosan bővebben olvashat Vámosatya honlapján: www.vamosatya.hu

SzJJ

A Cikk Vámosatya önkormányzata és polgármestere hozzájárulásával készült.